Tejcsokis-Mogyoróvajas Muffin

Az alábbi receptet csak azon kedves olvasóimnak ajánlom, akik elég erős akaraterővel rendelkeznek ahhoz, hogy ne egyenek meg egyből egy tucatnyit ebből az abbahagyhatatlan finomságból, vagy éppen azoknak, akiknél ez nem okoz lelkiismeretfurdalást. Ugyanis őszintén megvallva, ezek a szépségek nem éppen egy "reformsütik", de hát ez már csak így szokott lenni... sajnos a túl finom dolgok szinte minden esetben hizlalnak is, de ezzel most ne foglalkozzunk, a bikiniszezonig van még egy kis időnk, hogy bűnözzünk egy utolsót... :)

Hozzávalók a muffin tésztájához (~12 db):

2 bögre liszt (a 2 dl-es kávésbögre értendő ez alatt)
1 bögre cukor
0,5 bögre olaj
1 bögre tej
1 csomag sütőpor
1 tojás
1 tábla tejcsoki

A mogyoróvaj receptje IDE kattintva érhető el. Az itt leírt mennyiség elvileg pont elég a 12 db muffinhoz. Azért írom, hogy elvileg, ugyanis a szegény, magára hagyott mogyoróvaj ritkán marad megdézsmálatlanul, úgyhogy inkább dugjuk el valahova a süti készítéséig, az a biztos... higgyétek el, tapasztalatból mondom... :)

1.) Először üssük a tojást egy keverőtálba, adjuk hozzá a cukrot, a többi folyékony hozzávalót, majd egy habverővel jól keverjük el. Amikor a liszt és a sütőpor is a tálba kerül, a habverőt egy fakanálra cseréljük le, mert azzal tudjuk szép simára kikeverni a tésztát. Lehetőleg legyen teljesen csomómentes.
2.) A csokit egy vágódeszkán kis kockákra aprítjuk, majd a tésztához adjuk, ami ezzel el is készült.
3.) Vegyünk elő muffin sütőformát és minden kis rekeszét béleljük ki 1-1 muffinpapírral.
4.) Egy evőkanállal adagoljuk a tésztát, maximum a forma 3/4-ig, mert sütés közben nagyon fel fog jönni és ha túltöltjük, akkor kifolyhat és az nem szép...
5.) Most mehet mindegyik közepébe 1-1 kupac mogyoróvaj, kb. egy evőkanálnyi, vagy egy jó púpos kiskanálnyi, ha azzal adagoljuk.
6.) Toljuk előmelegített sütőbe és süssük 170 fokon, kb. 12-15 percig (hőlégkeverés esetén). Akkor jó, hogy ha szépen feljön, majd megpirul a teteje, a belseje pedig már nem ragacsos. Ezt a fogpiszkáló teszttel tudjuk leellenőrizni, amikor is kiveszünk egy sütit, beleszűrjuk a fogpiszkálót olyan mélyen, amennyire csak tudjuk. Akkor jó, ha kihúzva teljesen tiszta marad. Ha ragacsos, az azt jelenti; a sütemény tésztája még nem sült meg, kell még neki néhány további perc a sütőben.
Ha megsült, vegyük ki a sütőből és pihentessük egy kicsit, mielőtt asztalra kerülne.

Karácsonykor elkészítettem a Tejcsokis-Mogyoróvajas Muffin egy "felcicomázott" változatát, amikor is egy kis mascarponés hab került még a tetejére. Ehhez egyszerűen kikevertem körülbelül 20 dkg mascarponét 2 jókora evőkanálnyi mogyoróvajjal, majd az egészet összeforgattam egy kis doboz keményre felvert habtejszínnel (vagy ennek helyettesítésére használható az én egyik kedvenc termékem is, a Meggle cukrászhab). Habzsákba töltve szépen tudunk dolgozni vele. Ha esetleg szeretnénk még fokozni az élvezeteket, akkor csurgathatunk a tetejükre egy kis olvasztott csokit és 1-2 falat mogyoróvajjal is díszíthetjük... de csak az esetben, ha nem lenne még elég ezekből a finom, édes hozzávalókból... :)

Jó étvágyat!

Mogyoróvaj

Kicsiny hazánkban még kevéssé ismert finomság ez, sokan nem is tudják, hogy mikor, milyen formában fogyasszák... Nos, ezzel szemben ha az őshazájában (vagyis az USA-ban) kérdezzük ugyan erről az embereket, a válasz a kérdésekre; bármikor és bármihez. Én láttam már sonkás szendvicsre kenve, vaj helyett használva, sült csirke mellé, csokiba töltve, sőt még levesbe keverve is. Ennek a rendkívül széles körben történő felhasználásnak az áll a hátterében, hogy a mogyoróvaj egy olyan étel, ami egyszerre sós és édes is, így tényleg szinte mindenhez jól passzol. Kétféle változata ismert; az un. crunchy (darabos) és a smooth (krémes). Az már csak részletkérdés, hogy ki melyik állagút preferálja és készíti el, egy azonban biztos, hogy tipikusan az a nassolnivaló, aminek csak úgy képes nekiesni az ember egy kanállal és nem letenni az üveget, amíg egy falatnyi is marad az alján... :)

Hozzávalók:

30 dkg pörkölt, pucolt, sózott földimogyoró
3-4 EK méz
3-4 EK növényi olaj (vagy napraforgó-, vagy jobb esetben földimogyoró olaj)

Egy üveg mogyoróvaj előállítása igen egyszerű és a bolti ár töredékéből megoldható. Mielőtt nekiláttam, végezetem egy kis internetes kutatást, a készítésével kapcsolatban és a legtöbb forrásban azt találtam, hogy konyhai robotgépben készítendő... hát, én nem tudom, azok akik ezt írták, milyen szuper-teljesítményű, atommeghajtású forgókéses masinával rendelkeznek, de az enyémmel sajnos még csak a crunchy változatot se tudtam prezentálni... Szinte semmi nem történt a mogyoróval, amikor elkezdetem a géppel aprítani, egyszerűen nem vitte, ezzel szemben szerencsétlen olyannyira felmelegedett, hogy kezdett már égett műanyag szagot árasztani... de lehet, hogy a hiba az én készülékemben van... :)
Szóval nem állítom, hogy lehetetlen robotgéppel krémes állagúra aprítani a mogyorót, csak azt, hogy nekem nem sikerült. 
Nem estem kétségbe -nem szokásom- és az egészet átpakoltam egy kávédarálóba. Jó ötletnek bizonyult, mert a 30 dkg mogyorót 5-6 kisebb adagra elosztva, kb. 3 perc alatt por állagúra daráltam vele. Ha így teszünk, akkor ez után már csak az olajjal és a mézzel kell elkeverni, mondjuk ezt tényleg érdemes a forgókéses robotgéppel tenni, annak érdekében, hogy teljesen homogén krémmé álljon össze. Ezzel el is készült. Hűtőben tárolandó, állítólag 1-2 hétig eláll... de erre nálunk nincs semmi esélye, ugyanis az átlagos "élettartama" egy üvegnyi mogyoróvajnak kb. másfél nap :)

Jó étvágyat!

Téli Mézeskalácsos-Almásrétes

Az ünnepek elmúltával biztosan már mindenkinek a fülén jön ki a mézeskalács (legalábbis nekem biztosan), ami karácsonyról megmaradt, pedig mostanra ki is száradt. Na mi legyen vele, hajítsuk a kukába? Egy fenét! Újrafelhasználjuk és már a végtelenségig elcsépelt almásrétest is legalább feltudjuk dobni valamivel, tehát két legyet ütünk egy csapásra! Na ilyen szellemben kell kezdeni egy új esztendőt... :)

Néhány tipp és praktikus jótanács, ha réteslappal dolgozik az ember:

- Az első és legfontosabb, hogy minél gyorsabban dolgozzunk, mert az a fránya réteslap igen kényes jószág, percek alatt képes kiszáradni, utána meg már csak törik össze-vissza.
- Érdemes vizes kézzel hozzányúlni, ha a feltekerésre kerül a sor, így kisebb az esély arra, hogy berepedjen, vagy töredezzen.
- Ha már a kezdetekkor egy konyharuhára terítjük rá a lapokat, majd pedig ennek segítségével kezdjük el a feltekerést, az nagyban megkönnyítheti a munkánkat.
- Miután kicsomagoltuk a réteslapokat, vigyázzunk, mert mindig 1 vagy 2 réteg papírba vannak becsomagolva, aminek mind állaga, mind a színe is egészen hasonlatos a réteslapéhoz, tehát azzal könnyen összetéveszthető! Ezt vegyük le róla és azonnal dobjuk is ki, nehogy a későbbiekben véletlenül a kezünk ügyébe akadjon!
- Ha megkezdtünk egy csomaggal, akkor érdemes az egészet felhasználni, mert nem tudjuk úgy visszacsomagolni, hogy ne száradjon ki, akkor pedig aztán dobhatjuk is a kukába!


Hozzávalók:

1 csomag réteslap (3-4 db rétes fog kijönni belőle)
2 nagy, piros alma
maradék mézeskalács
1 marék zúzott dióbél
10 dkg olvasztott maragrin
4 EK barnacukor
2 KK őrölt fahéj
2 EK baracklekvár
pár csepp citromlé
3 tojássárgája

1.) A meghámozott, kimagozott almákat egyenként kb. 8 részre vágjuk, tálba tesszük, majd citromlevet csepegtetünk rájuk, nehogy megbarnuljanak. Megszórjuk a cukorral, fahéjjal, lekvárt és zúzott diót adunk hozzá, majd jól összeforgatjuk.
2.) A réteslapokat kicsomagoljuk, majd egy konyharuhára 1 darabot ráfektetünk. Meglocsoljuk olvadt margarinnal és ráteszünk még egy lapot. Ezt is megkenjük.
3.) A mézeskalácsot mozsárban (vagy konyharuhába csavarva egy klopfoló segítségével) összetörjük, annyira, hogy jó morzsás legyen. Meghintjük vele a margarinos réteslap közepét, a széleit viszont gondosan kihagyva, hogy azok margarinosak maradjanak.
4.) Az almás tölteléket egy keskeny sávban a réteslap hozzánk közelebb eső széléhez halmozzuk, úgy, hogy jobb és bal oldalt egy-egy pár cm-es sávot kihagyunk. Néhány nagyobb mézeskalácsdarabkát a töltelékbe, az almák közé nyomkodunk.
5.) A konyharuha segítségével jó szorosan feltekerjük a rétest, a két széltét pedig maga alá hajtjuk.
6.) Sütőpapírral borított tepsibe óvatosan átpakoljuk őket, majd tojássárgájával megkenjük a tetejüket.
7.) 170 fokon készre sütjük, ami azt jelenti, hogy a teteje szép piros és ropogós. Ekkor kivesszük a sütőből, várunk pár percet, felszeleteljük és tálaljuk. Egy gombóc vaníliafagyival a legistenibb!

Jó étvágyat!

Csodás Ajándékok Mézeskalácsból

Karácsony környékén az nálam sosem kérdés, hogy saját kezűleg készített ajándékokkal lepem-e meg a szeretteimet, csak éppen azt nem tudom sokszor eldönteni, hogy mivel is ajándékozzam meg Őket? A tavalyi évben elég sok ajándékötletet előttem, de azért jócskán maradt még a tarsolyomban a konyhai finomságokból. Rájönni arra, hogy ki minek is örülne, vagy éppen mit tud a legjobban hasznosítani éppolyan nagy fejtörést tud okozni, mint a boltban vásárolt ajándékok esetén. De vajon mi is az, aminek mindenki örül? Az biztos, hogy valami, ami szép, illatos, finom és szinte már már magának a karácsonynak a szimbóluma, amire hacsak ránézünk, elönt bennünket az ünnepi hangulat... és hogy mi is ez? Naná, hogy a mézeskalács! Szemet gyönyörködtetően szép, igazi kézműves ajándék. Lehet puha, azonnal befalható, készülhet belőle karácsonyfa dísz, mécsestartó, vagy akár egy mutatós ablakdísz is... és a készítése közben ráadásul remekül szórakozik az ember, legalábbis engem nagyon ki tud kapcsolni a készítése első percétől az utolsóig :)

  

Akkor lássuk, hogyan készül a mézeskalács tésztája:
 
0,5 kg liszt
15 dkg porcukor (de lehet 100%-ban csak mézet is használni)
20 dkg virágméz
2 egész tojás + 2 sárgája
10 dkg margarin
~1 csapott TK szódabikarbóna
1 csipet só
1 csomag mézeskalács fűszerkeverék
1 TK őrölt fahéj

 





















A hozzávalók mind a dísznek szánt mézeskalácsnál, mind az evésre szánt változatnál megegyeznek, azzal a 2 apró különbséggel, hogy ez utóbbinál a porcukrot akár ki is hagyhatjuk, amit kicsivel több méz hozzáadásával helyettesíthetünk, mert a méz is puhítja a süteményünket, illetve a szódabikarbóna mennyiségét picit megnöveljük (úgy egy teáskanálnyira, a csapott helyett) A készítésnél arra figyeljünk, hogy vastagabbra kell nyújtani és a sütési idő is lerövidül, mivel itt az a cél, hogy finom puha legyen, mert a mézeskalács azért hajlamos a kiszáradásra, de ha ezekre az apróságokra odafigyelünk, akkor ezt el tudjuk kerülni (de erre majd még a későbbiekben bővebben ki fogok térni)

1.) A száraz hozzávalókat (liszt, só, szódabikarbóna, fűszerek) kimérjük, majd egy keverőtálba szitáljuk (lusták csak úgy beleöntik!:) 
2.) Beleütjük az 1 db egész tojást, majd a másik kettőt kettéválasztjuk, a sárgájuk mehet a többi hozzávalóhoz a keverőtálba, a fehérjét pedig a hűtőbe tesszük, a későbbiekben jó lesz majd a díszítéshez!
3.) Egy lábasban felolvasztjuk a mézet a margarinnal, elég csak addig, míg folyékonnyá nem válnak. Ez után a keverőtálba öntjük.
4.) Összedolgozzuk, akkor jó a tészta, ha kicsit lágy, de már éppen nem ragacsos. Ha túl lágynak találnánk, akkor pici lisztet adjunk hozzá, ha pedig túl kemény, akkor vajjal, esetleg még 1-2 EK mézzel lágyíthatunk rajta.
5.) Frissentartó fóliába csomagoljuk és egy éjszakára a hűtőben pihentetjük.
6.) Másnap elővesszük, kicsomagoljuk, majd lisztezett felületen jól átgyúrjuk, amíg szobahőmérsékletű és jól gyúrható nem lesz.
7.) Vágjuk 4-felé, amiket formázzunk gombócokká, majd kezdjük el a tészta kinyújtását.
8.) Ha túl soknak találjuk a tésztát, vagy nincs annyi időnk, hogy egyszerre mindet elkészítsük, akkor a frissentartófóliába visszacsomagolva, hűtőben még napokig eláll a tészta, végső felhasználására várva.

 
Ettől a fázistól kezdve a készítés némileg eltérő a különböző mézes díszek esetében.
Ha olyan mézeskalácsot szeretnénk, ami puha és azonnal fogyasztható, akkor nincs más dolgunk, mint kb. 5 mm vastagságúra kinyújtani a tésztát, majd tetszőleges formájú kiszúrókkal kiszaggatni, sütőpapírral borított tepsire helyezve, 170 fokra előmelegített sütőben max.6 perc alatt készre sütni. Nagyon fontos, hogy NE süssük túl, tényleg néhány perc is elég nekik, de ha tovább bent hagyjuk, akkor biztosan kiszárad! Ez esetben a díszítésre nem kell akkora hangsúlyt fektetni, csak ha kedvet érzünk hozzá. Megmárthatjuk olvadt csokiban majd magvakkal, cukorkákkal megszórva feldobhatjuk őket.



 
Mézeskalács Karácsonyfa Díszek

1.) A fenti módon készítsünk mézeskalács tésztát, majd lisztezett deszkán nyújtsuk kb. 3 mm vastagságúra.
2.) Fogjuk a mindenféle alakú kiszúrónkat és szaggassuk velük a tésztát addig, amíg az el nem fogy. Ekkor a maradékokat gyűjtsük össze, majd ismételjük addig, míg van a tésztánkból.
3.) Sütőpapírral borított tepsibe óvatosan átpakoljuk őket, egymástól egy kis távolságot hagyva, mert egy picit megdagadnak sütés közben.
4.) Annak érdekében, hogy fel tudjuk akasztani majd őket a fára, lyukat kell szúrjunk rájuk még sütés előtt. Ezt legkönnyebben egy szétszerelt golyóstoll fejével, vagy esetleg egy övlyukasztóval tudjuk megtenni.
5.) Előmelegített sütőbe toljuk és 170 fokon sütjük kb. 8 percig. Akkor jók, ha szép világos méz színűek.
6.) Kivesszük, óvatosan átpakoljuk őket, majd hagyjuk hűlni.
7.) Addig elkészítjük az írókát: Amihez 2 tojásfehérjét kőkeményre verünk úgy 5 dkg porcukorral és pár csepp citromlével. Ha színezni szeretnénk, akkor azt csakis por állagú ételfestékkel tegyük!
8.) Amikor már olyan sűrű és kemény a tojáshabunk, hogy ha a fejjel lefelé fordított tálban is ottmarad, akkor egy sütőzacskóba töltjük, összecsavarjuk a zacskó száját, jó szorosan, majd egy ollóval olyan apró nyílást vágunk a sarkára, amilyet csak tudunk!
9.) A mostanra már kihűlt mézeseket szépen elkezdhetjük írókázni, olyan módon, ahogy csak szeretnénk. Érdemes azért valami mintát keresni az interneten (millió és egy kép található a témában) ami alapján díszítünk aztán. Ne aggódjunk, úgyse lesz ugyan olyan... :)
Amikor húzzuk a vonalat, azt próbáljuk meg egyenletesen, lehetőleg minél vékonyabban, úgy hogy néhány milliméternyire eltartjuk a zacskót a mézesektől. Először talán kicsit nehéznek tűnhet, de hamar bele lehet jönni :)
10.) Használhatunk a díszítéshez továbbá cukorka gyöngyöket, magokat, aszalt gyümölcsöket, stb. Ezek könnyen beleragadnak a cukormázba és nagyon jól mutatnak a mézeskalács díszeinken. Azt azért nem árt szem előtt tartani, hogy csak ehető dolgokkal díszítsük, annak ellenére, hogy ezeket nem feltétlenül evésre szánjuk.
11.) Hagyjuk néhány napig száradni, vagy esetleg ki is süthetjük őket, ha mondjuk az utolsó pillanatban készülünk el velük és már nincs időnk megvárni míg maguktól száradnak meg, de azt tudni kell, hogy a sütés némileg megváltoztatja cukormáz színét (sárgás árnyalatot kap, legalábbis az enyémek azt kaptak). Ez esetben alacsony hőfokon (~100) süssük addig, míg meg nem keményedik a tojásfehérje máz.
12.) Ez után már csak egy szép zsinór, vagy szalag segítségével felakaszthatóvá tesszük őket és el is készültek a legeslegszebb karácsonyfa díszek.

Mézeskalács Mécsestartók:

1.) A fenti módon készítsünk mézeskalács tésztát, majd lisztezett deszkán nyújtsuk kb. 3 mm vastagságúra.
2.) Készítsük ki a hópehely, vagy csillag, esetleg szivecske alakú süteménykiszúróinkat, mert a karácsonyi hangulatú mécsestartók készítéséhez ezekre lesz szükségünk. Szúrjunk ki annyit, amennyi a tésztából kijön.
3.) Óvatosan helyezzük át őket sütőpapírral borított tepsibe, majd előmelegített sütőben süssük 170 fokon, kb. 8 percig.
4.) Ahhoz, hogy a teamécses illeszkedjen a mézeskalácsokba, ki kell szúrjuk a közepüket, amihez egy akkora kör alakú sütikiszúróra van szükségünk, ami valamennyivel nagyobb, mint a teamécses maga. Azt mindenki maga döntse el, hogy "egy emeletes" vagy pedig "két emeletes" mécsestartókat szeretne készíteni. Az előbbihez akkor minden mézeskalács hópelyhet, csillagot ki kell szúrni, az utóbbihoz pedig csak minden másodikat, mert ez esetben kettőt össze fogunk cukormázzal ragasztani. Ezeket aztán egy rövid időre valami kisebb súlyt rájuk helyezve összepréselünk.
5.) Már csak a díszítés maradt hátra, ami a karácsonyfa díszeknél leírt módon történik. Az apróbb, finomabb részletek kialakításánál egyszerűbb egy tű fejével húzni a cukormázat, mint a habbal töltött zacskóból kinyomni, mert ez annyira aprólékos munkára nem alkalmas.
A száradási időnél itt is kalkuláljunk minimum 1-2 nappal.

 
Mézeskalács Ablakdíszek

Természetesen nem csak ablakba valók, hanem többek között ajtódísznek is, vagy a lakás bármely pontjára kiakasztva vidám, ünnepi színfoltot jelent. Nálam ez most a kézzel készített kari ajik csúcsa és igazából fillérekből ki lehet hozni, viszonylag könnyű elkészíteni, szóval tökéletes ajándék! :)

1.) Amit fel fogunk használni: a fentiekben elkészített (és már megszáradt!) karácsonyfa díszeket, néhány gallyat, illetve még szinte bármilyen megunt karácsonyi gömböt, díszt, masnit, gyöngyöket, cukorkát, bármit!
2.) Első lépésben összeragasztjuk a gallyakat (3-4 nagyjából egyforma hosszúságút) Ezt én egy ragasztópisztollyal tettem meg, amiből érdemes egyet beszerezni, mert tényleg nagyon gyorsan lehet vele dolgozni.
3.) Ez után szalagot fűzünk át a gallyak között, amik végeit egy-egy pötty ragasztóval rögzítünk. Lehetőleg olyan helyen, ahol nem nagyon látszik.
4.) Egy akasztót is rögzítünk kell rá, vagy odaragasztjuk, vagy hozzákötözzük.
5.) Zsinórra, vagy szalagra felfűzzük a mézeskalácsokat, gömböket, fahéjrudat, kiszárított narancskarikákat, bármit ami hangulatában illeszkedik a mézeskalács díszekhez, majd ragasszuk ezeket a gallyakhoz.
6.) Végül díszítgethetjük még szép cukorkákkal, gyöngyökkel.

Jó készülődést és Áldott Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok Mindenkinek!

Céklás Minimuffin

Bevezetés gyanánt íme egy kis kiokosító a cékla jótékony hatásairól, aki esetleg nem tudott volna róla, hogy talán a legegészségesebb dolog, amit csak magunkhoz vehetünk táplálék formájában:

"Szóval, a céklának igen magas a kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, kén, A-, B- és C-vitamin tartalma. Vérszaporítóként él a köztudatban, bár semmivel sem tartalmaz több vasat, mint növénytársai. Az állítás viszont mégis igaz, ugyanis a céklából tudja szervezeted legjobban hasznosítani a nélkülözhetetlen elemet. A vér vörös vérsejtjei alkalmazzák a vastartalmát. Káliumtartalmának köszönhetően fogyasztásával növekszik az állóképesség, növekednek az izmok, felgyorsul a nyirokmirigyek munkája. Kálium tartalma hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez, míg a cholin kitűnő tisztító anyag a májnak, a vesének és a húgyhólyagnak, és serkentőleg hat a test nyirokmirigyeinek munkájára. A cékla jó hatással van az emésztésre, a gyomor és a belek munkájára. Menstruációs panaszok esetén, vagy változó kor közeledtével is ajánlott a fogyasztása. Hatékonyan lép fel a rosszindulatú daganatokkal szemben is. A cékla nagy mennyiségben tartalmaz jó vízkötő képességű pektint.
A cékla kiváló vérképző, és jól szabályozza a máj anyagcsere folyamatait. Egyes vizsgálatok szerint megakadályozza a daganatos sejtek szaporodását is.
Számos vizsgálat bebizonyította, hogy a céklalé segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért bizonyos helyeken kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén. Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, és egyensúlyban tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulhat. A céklában található cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrást jelenthet a szervezetnek, és várandós anyák is bátran fogyaszthatják." (www.femina.hu)

Még egy érdekes információt találtam a neten a témával kapcsolatban, mégpedig, hogy a népi hagyomány szerint Nagy Károly annyira bízott a cékla gyógyhatásában, hogy rendeletben szabályozta annak termesztését... azt nem tudni, hogy ez a story igaz-e vagy sem, de hogy ha megkóstolta volna ezeket az isteni kis minimuffinokat, mind egy szálig befalja, az biztos! :)
Ennek fényében készítsétek minél többször, és az is nyugodtan kipróbálhatja, aki esetleg nem szereti a céklát (gyerekek, finnyás férjek stb... ) Nem kell attól félni, hogy a savanyúságra fog emlékeztetni, ugyanis azt a jellegzetes "cékla ízt" szinte alig lehet érezni benne, sőt lefogadom, hogy ha nem hívjuk fel a figyelmet arra, hogy mit is eszik éppen a delikvens, fel se fog neki tűnni azon kívül más, hogy egy finom süteményt majszol éppen, ami ráadásul még szép lila is :)

Hozzávalók 50 db minimuffinhoz (ami ~16 db normál méretűnek felel meg):

~60 dkg cékla (3 kicsi gumó, vagy 1 jó nagy)
20 dkg liszt
30 dkg barnacukor
2 egész tojás
~1 dl olivaolaj
1 vaníliarúd kikapart magjai, vagy vaníliakivonat
1 csomag sütőpor (12 g)
2 marék dió (durvára törve)

a tetejükre:
3 EK baracklekvár
100 g cukrozott, darált dió (én ehhez a bolti "cukrozott diótöltelék" névre hallgató csodát használtam, tökéletes e célra)
néhány szem dió

1.) Egy konyhai robotgépben aprítsuk össze a meghámozott céklát.
Egy személyes megjegyzés: Azt, hogy pusztakézzel reszeljen céklát valaki, csak annak ajánlom, aki lilán szeretné eltölteni az elkövetkezendő néhány napot :)
Ha nincs a konyhánkban robotgép, akkor mindenképpen húzzunk gumikesztyűt reszelés előtt!
2.) Mérjük ki a többi hozzávalót, zúzzuk össze a diót (én ezt egy mozsárban tettem meg), majd egy nagy tálban keverjük ki a céklás tésztamasszát.
3.) Én szilikonos muffinformákat használtam, ezekben a legegyszerűbb megsütni, de muffinpapírban is tökéletes. Nagyjából a formák háromnegyedéig töltsük a tésztát.
4.) Előmelegített sütőbe toljuk őket és 190 fokon kb. 15-20 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha kicsit megpirul a tetejük, ill. az oldaluk, de a fogpiszkáló teszttel a legkönnyebb megállapítani, hogy megsültek-e: vegyünk ki egy darabot és szúrjunk egy fogpiszkálót a közepébe. Ha tiszta marad, kész, ha ragacsos, süssük még!
5.) Vegyük ki és hagyjuk hűlni. Addig keverjük ki a mázat a tetejére, egy kis tálkában 3 EK baracklekvárból és ugyanannyi vízből, majd az egészet melegítsük meg (mikroban is lehet).
6.) A langyos muffinok egy kis nyomkodás után könnyen kijönnek a szilikonos formából. Egyenként mártsuk meg a tetejüket a baracklekvárban, majd helyezzünk egy-egy diószemet mindre, végül jól szórjuk meg őket a darált dióval.

Ezzel el is készültek a Céklás Minimuffinok,

Jó étvágyat!

Házi Müzliszelet Vörösáfonyával

A minap elolvastam egy általam eddig egészségesnek gondolt müzliszelet csomagolásán a hozzávalók listáját...hát nem kellett volna...vagy inkább mégis, mert így legalább fény derült a szomorú igazságra, annyira mégsem egészséges, mint azt gondoltam. Nagyon magas a cukor- és zsírtartalma és bizony tartósítják is. Én egy olyan szeletet képzeltem el, amiben csak méz van (cukor zéró!) és sok aszalt vörösáfonya, mivel nagyon szeretem és igazi kis csodabogyó, annyi vitamin, ásványi anyag és antioxidáns található benne! Nőknek különösen ajánlott rendszeres, napi fogyasztása. Nem is volt nehéz elkészíteni és isteni finom lett -sokkal jobb, mint a bolti- úgyhogy én ezennel rá is szoktam a házi müzliszeletre...pont :)

Hozzávalók 10 szelethez:

250 g zabpehely, vagy biomüzli
200 g méz
2 EK baracklekvár (esetleg áfonya)
1-1 marék mandula, földimogyoró, dió, szezámmag, vagy bármilyen csonthéjas, amit szeretünk
(legalább) 1 marék aszalt vörösáfonya

Ezen kívül kerülhet még bele mazsola (én azt nem szeretem), kókuszreszelék, fahéj, egyéb aszalt gyümi, stb... sok minden...

1.) Elkészítése nagyon egyszerű; öntsük egy lábosba a mézet, majd kezdjük hevíteni, de csak amíg teljesen folyékony nem lesz. Ekkor vegyük le a tűzről, keverjük el benne a többi hozzávalót, majd fogjunk egy közepes nagyságú tepsit, tegyünk bele sütőpapírt és nyomkodjuk bele a ragacsos masszát (kb. 1,5-2 cm vastagságú legyen).
2.) Melegítsük elő a sütőt 200 fokra, majd süssük 15-20 percig. Akkor jó, amikor látjuk, hogy bugyborékolva forr a masszában a méz és picit megpirult a teteje. Ekkor vegyük ki, majd hagyjuk teljesen kihűlni, megdermedni.
3.) Óvatosan emeljük ki a tepsiből, fordítsuk fejjel lefelé, majd húzzuk le róla a sütőpapírt. Aprítsuk fel akkora darabokra, amilyenre a müzliszeleteket szokás.

Egy zárható tetejű ételesben 1 hétig is eltarthatjuk.

Jó étvágyat!

Fügés-Tojáslikőrös Pite

Ha beszélhetünk Magyarországon füge-szezonról, akkor az egyértelműen MOST, azaz szeptember elején, ill. közepén van, amikor is a kellemes, későnyári meleg szép sárgákra érleli a fügeszemeket (feltéve, ha nem a lila fajtáról van szó persze:) Hogy honnan tudom mindezt olyan biztosan? Merülhet fel a kérdés sok mindenkiben... hát onnan, hogy egy több méter magas fügefa található a szomszédságunkban, aminek a fele a mi kertünkbe lóg át, így minket is bőségesen ellátva az édes terméssel. Itt most tényleg több kilónyi fügéről beszélek, ami nemcsak hogy nagyon finom, de rendkívül értékesnek is számít, főleg itt Európa közepén. Szóval semmi esetre sem szerettem volna, ha ez a sok gyümölcs veszendőbe menne, úgyhogy elkezdtem fügés recepteken törni a fejem.
Amikor egy új recepten dolgozom, először én is (mint mindenki más) a világhálón illetve régi, családi receptekben kezdem a kutakodást, de ez inkább csak amolyan ötletgyűjtés, mások receptjét egy az egyben soha sem használom fel a sajátomként (nem csak magában e cselekedetben találok némi etikai kivetnivalót, de általában magukban a receptekben is...) Ha valami ígéretesre akadok -ez esetben egy fügés pite recept volt az- akkor elkezdek azon gondolkodni, vajon hogyan tudnám a magam ízlésére formálni, esetleg még egy-két izgalmas hozzávalóval feldobni az ötletet. Most valami isteni sugallat révén, egyszer csak beugrott egy szó; tojáslikőr. Rögtön tudtam, hogy valami hihetetlenül izgalmas párosítás lesz az enyhén alkoholos, édes krém és a sütemény tetején megkaramelizálódott füge. Ez után már csak a házi tojaslikőr legyártása, illetve a sütemény elkészítése és tesztelése volt hátra, ami nyilván remek eredménnyel zárult, ha most itt olvashatjátok a receptet... Így születik tehát egy új kreáció az Érzékek Konyhájában.

Hozzávalók:

200 g liszt

50 g porcukor

100 g hideg vaj

1 egész tojás

tojáslikőrös krém:

2 dl házi tojaslikőr

2 dl 20%-os tejszín

2 tojássárgája

2 EK kristálycukor 

1 csomag vaníliás pudingpor

6-7 db érett füge

1.) Először a tésztát gyúrjuk be: Amihez kimérjük a lisztet, a porcukrot, a vajat, majd a tojással együtt egy tálba tesszük, aztán próbáljuk minél gyorsabban összegyúrni. A lényeg, hogy ne szöszmötöljünk vele túl sokat, ne gyúrjuk túl, mert ha a munka közben felmelegszik a kezünktől a vaj, akkor az a későbbiekben morzsálódós tésztát eredményezhet. Csak éppen addig gyúrjuk, amíg össze nem áll. 

2.) Csomagoljuk a tésztagombócot egy folpackba és 1 órára tegyük a hűtőbe pihenni.

3.) Ha letelt az idő, vegyük ki, majd kilisztezett munkafelületen nyújtsuk a tésztát valamivel nagyobbra, mint amekkora a pite formánk. Óvatosan helyezzük át a formába, majd nyomkodjuk bele a tésztát, úgy, hogy a peremére is jusson és nagyjából mindenhol egyenletes vastagságú legyen. Az esetben, ha a forma peremén túllógna, a felesleges tésztát körbe vágjuk le!

4.) Most keverjük ki a krémet! Ehhez először a tojássárgákat habosra verjük a cukorral, majd a tejszínben csomómentesre(!) keverjük a pudingport, végül a tojáslikőrrel együtt az egészet összekeverjük.

5.) Ezt a krémet beleöntjük a tésztával kibélelt piteformába, addig, míg nagyjából a pereméig nem ér. Ez a mennyiségű krém elvileg pont elegendő egy 25 cm-es pite formához.

6.) A megmosott, elnegyedelt fügéket oszlassuk el a krémben, jusson mindenhova!

7.) Előmelegített sütőbe helyezzük (óvatosan, nehogy kilöttyenjen a krém!!!) és 170 fokon, nagyjából 30 perc alatt készre sütjük.

8.) Ha kész, vegyük ki, hagyjuk teljesen kihűlni, majd minimum 1-2 órára, de optimális esetben egy éjszakára tegyük hűtőbe, így a krém megszilárdul, a piténk szépen összeáll, könnyen szeletelhető lesz. 

Jó étvágyat!

Fondant Rózsák

Ki ne szeretett volna gyermekkorában gyurmázni? Csakhogy, mert ez ugyan az, csak éppen az alapanyagában különböző. Nem kell hozzá más, csak egy kis fondant alapmassza és néhány csepp piros ételfesték. Az így készítette rózsákkal dekorálhatunk tortákat, vagy bármely ünnepi sütemény dísze lehet.

A legkönnyebb a rózsabimbót elkészíteni, az alábbi technikát követve. Jó szórakozást! :)

Hozzávalók:

Egy zacskó Dr Oetker nyújtható cukormáz por

néhány csepp piros ételfesték (az esetben, ha rózsaszín rózsákat szeretnénk)

Egy ilyen zacskónyi porból nagyon sok masszát kapunk, amiből aztán nagyon sok rózsát készíthetünk, talán többet is a kelleténél, úgyhogy először csak a felét készítsük el, a zacskón található útmutató szerint! Akkor tudunk jól dolgozni a masszával, ha nem ragad, de jól gyúrható. Színezzük az ételfestékkel, de ennek az adagolása tényleg csak cseppekben mérhető! Esetleg készíthetünk többféle árnyalatú rózsát is, kezdve a legvilágosabbal és mindig egy piros színezéket a masszához keverve haladhatunk a sötétebb felé.

Porcukrozzunk be egy nyújtódeszkát, majd kezdhetjük a munkát;

(Fontos, hogy próbáljunk minél gyorsabban dolgozni, mert nagyon hamar kiszárad a fondant massza!)

1.) Csippentsünk le egy kis darabka masszát és formázzunk belőle egy dundi kukacot.

2.) Ez után a kisujjunk körme segítségével alakítsunk ki egy pici mélyedést az egyik végében. Ettől az apró részlettől még élethűbb lesz a rózsánk. Tegyük félre ezt a darabot.

3.) Most fogjunk egy nagyobb darabka fondantot, sodorjunk hosszú kígyót belőle és aztán nyomkodjuk egész vékonyra. Ha túl híg a massza, akkor kicsit gyúrjuk át a porcukros deszkán, ha viszont berepedezik, akkor vizes kézzel gyúrjuk át!

4.) Tekerjük az előbb már elkészített kukacka köré a hosszú részt, ahol elfogy, ott kicsit nyomkodjuk oda, nehogy letekeredjen.

5.) Ismételjük meg az előbbi műveletet addig, amíg nem kapunk kellően nagy rózsabimbót.

6.) Végül a virág tövénél fogjuk és egy határozott csavaró mozdulattal lecsippentsük le a felesleget, majd kis formázás után tegyük félre száradni.

Készíthetjük úgy is, hogy egy rózsabimbón belül, különböző színárnyalatú masszákat használunk, vagy akár kísérletezhetünk más alakú virágokkal is, formázhatunk belőle különböző méretű gömböket, ennek már csak a fantáziánk szabhat határt :)

Csodaszép Csokis-Málnás Cupcake

Mindig is csodálattal néztem ezeket a gyönyörű, habos Cupcake-ket, amiket Magyarországon ugyan még csak elvétve látni, talán egy-két belvárosi cukiban, esetleg gasztromagazinokban, de leginkább az interneten tudunk rájuk keresni. A Cupcake szó, magyarul "bögresütemény"-ként fordítható. Mondjuk ez elég furán hangzik így, úgyhogy a továbbiakban maradnék az angol kifejezésnél :)  Általában valamilyen krémmel, vagy habbal töltött muffint kell elképzelnünk, ami még esetleg színes, díszes fandanttal van beborítva, de egy biztos, mindig gyönyörű és babás (nekem leginkább ez a jelző jut eszembe, amikor ezekre a csodálatos süteményekre nézek). Ezért is illik annyira jeles alkalmakra, mint például egy születésnapra, sőt, akár esküvőre is. Nekem is ezen apropóból volt szükségem néhány darabra, csakhogy én az a típus vagyok, aki nem elégszik meg azzal, hogy besétálok egy cukrászdába és megrendelek egy tucat süteményt, hanem égek a vágytól, hogy én magam készítsem el őket. Nem is tudom, ez egyfajta bizonyítási vágy, amikor elfog az "ezt én is megtudom csinálni" érzés, hiszen ha valaki már elkészítette, akkor nekem is menni fog. Ebben a pozitív szellemben beszereztem mindent, ami csak kellhet a Cupcake gyártáshoz (elnézést, hogy sokat ismételgetem a szót, de nem igazán találom a szinonimáit:). Szóval megvettem mindent, ami csak jól jöhet egy hobbicukrász konyhájában, sőt, talán kicsit túl nagy feneket is kerítettem a dolognak -már ha az előzetes vázlatrajz készítése annak számít- de azért ez érthető is a részemről, mivel a keresztanyukám eljegyzési party-ját akartam feldobni ezekkel a süteményekkel és tényleg leakartam nyűgözni mindenkit. Tény, hogy meglehetősen időigényes volt az elkészítés, főleg, hogy a fondant rózsákat is magam formáztam, de azért korántsem olyan nehéz, mint amilyennek első ránézésre látszik. A végeredmény pedig garantáltan minden fáradozásért kárpótol minket. Szóval bátorság, fel a cukrász sityakokkal, izzítsátok a sütőket, töltsétek a habzsákokat, indulhat a Cupcake gyártás!

Én mindenképpen olyan sütiket szerettem volna, amik babarózsaszínben és meleg étcsoki barnában pompáznak. A sötét szín elérése nem okozott nagy fejtörést, egyértelmű volt, hogy étcsokoládét, illetve holland kakaóport kell használni a kívánt színhatás elérése érdekében, nem beszélve a finom csokis ízről, amit így a sütikék kapnak. A málna íz kedvéért málnaszörpöt alkalmaztam, de ez nem eredményezte azt a szép, fagyi rózsaszín árnyalatot, amit elképzeltem lelki szemeim előtt, úgyhogy bármennyire is ételszínezék ellenes vagyok (nem tudom ez hova vezethető vissza, hiszen szinte mindenben van), kénytelen voltam néhány csepp piros ételfestéket a tésztába, illetve a krémbe keverni, ami meghozta végül a várt szín eredményt. 

Mivel egy igen ilyen jeles alkalomra szántam a süteményeket, nagyon fontos volt, hogy nem csak finomak, de csinosak is legyenek. Ehhez elengedhetetlen volt beszerezni szép muffinpapírokat, ami azért némi nehézséget okozott, ugyanis, számomra érthetetlen okokból kicsiny hazánkban nem igazán lehet díszesebb fajtájúakat kapni, tehát itt is a kreativitásomra kellett hagyatkoznom. Vettem sima fehéret, hozzá néhány méter szalagot, amiből aztán masnikat készítettem, a közepükbe gyöngyöt ragasztottam, majd ragasztópisztollyal rögzítettem a muffinpapírokra. Érdemes ezt a kis "vesződséget" vállalni, ugyanis, az ily módon feldíszített papírokat többször is feltudjuk használni, mert nem ezekben sütjük meg a Cupcake-ket, hanem csak a tálaláshoz beleállítgatjuk őket. 

A krémek elkészítéséhez a már olyan sokszor, olyan jól bevált Meggle cukrászhabot használta, majd olvasztott étcsokival, illetve málnaszörppel ízesítettem. Az így kapott kő kemény habot habzsákba töltve, különböző kinyomófejekkel juttattam a sütemények tetejére. 

Abban biztos voltam, hogy rózsákat szeretnék a már amúgy is ínycsiklandóan gyönyörű habtornyok tetejére ültetni, csak azt nem tudtam, hogy marcipánból, vagy fondantból kívánom-e őket megvalósítani, sőt, egyáltalán meg akarom-e őket valósítani, nem pedig egyszerűen készen megvenni őket. Mit nem mondjak, elég csábító volt a gondolat, a baj csak az volt, hogy nem találtam az elképzeléseimnek megfelelő virágokat, csak valami előrecsomagolt ronda rózsákat a hipermarket süteményes részlegén, amik mellesleg egy vagyonba kerültek... Így a lehetőségek döntöttek helyettem, nem volt más választásom, nekiláttam a fondant rózsák legyártásához. Ez végül is nagyobb mókának bizonyult, mint amilyen ijesztőnek elsőre ígérkezett.

Végül annyira szépek lettek az ily módon felcicomázott sütemények, hogy kételkedni kezdtem abban, vajon elhiszik-e, tényleg én készítettem őket... :)

HOZZÁVALÓK:

6DB CSOKOLÁDÉS CUPCAKE-HEZ, MÁLNAHABBAL:

8 dkg liszt

1 db egész tojás

1/2 csomag sütőpor

8 dkg vaj

8 dkg barnacukor

1/2 tábla étcsokoládé olvasztva

1 púpozott EK jó minőségű kakaópor

A habhoz:

1/2 doboz Meggle cukrászhab

1 dl málnaszörp

1 TK piros ételszínezék

6 db muffinpapír

1.) Egy mély keverőtálba tegyük a hozzávalókat, a gőz fölött felolvasztott csokoládéval együtt, majd robotgéppel keverjük simára.

2.) Kanállal adagoljuk a muffinpapírokkal kibélelt formába a tésztát, úgy, hogy annak kb. a háromnegyedéig érjen a nyers tészta.

3.) Melegítsük el a sütőt 170 fokra, majd süssük 20 perc alatt készre a süteményeket.

4.) A Meggle cukrászhabhoz öntsük hozzá a málnaszörpöt és az ételfestéket, majd néhány perc alatt verjük kemény habbá. Ha nem találjuk elég intenzív rózsaszínűnek, adjunk még hozzá némi ételfestéket a kíván színhatás eléréséig.

5.) A mostanra már megsült Cupcake-ket vegyük ki a sütőből, és hagyjuk kissé kihűlni őket. 

6.) Most vágnunk kell egy kis mélyedést a tésztába, hogy minél több krém belekerülhessen, ezt egy éles késsel könnyedén megtehetjük. 

(egy megjegyzés: én az ily módon kivágott tésztadarabot sem dobtam ki, hanem egy ételesbe téve másnap reggelire egy pohár kakaó mellé elfogyasztottuk)

7.) Töltsük a habot habzsákba, amire tegyünk fel egy nekünk tetsző kinyomófejet, majd töltsük meg a süteményben levő üreget, aztán folytassuk felfelé, addig, míg szép habtornyunk nem kapunk. Nyugodtan kísérletezzünk a fejekkel, az se baj, ha mindet kipróbáljuk, és minden Cupcake-re más és más mintázatú kupac kerül.

6 DB MÁLNÁS CUPCAKE-HEZ, CSOKOLÁDÉ HABBAL:

10 dkg liszt

1 db tojás

5 dkg cukor

1/2 csomag sütőpor

1 dl málnaszörp

3 EK tejföl

1 TK piros ételszínezék (a rózsaszín hatás kedvéért)

(néhány szem málna is belekerülhet, ha éppen szezonja van)

6 db muffinpapír

A habhoz:

1/2 doboz Meggle cukrászhab

1/2 tábla olvasztott étcsokoládé

1 EK kakaópor

3-4 EK cukor

1.) A hozzávalókból keverjünk sima tésztát, majd az előzőhöz hasonló módon süssük meg a süteményeket (170 fokon, kb. 20-25 perc alatt)

2.) A habot is az előbbihez hasonlóan készítjük el, csak most málnaszörp helyett olvasztott étcsokit és kakaóport keverünk a cukrászkrémbe.Annyi cukrot adjunk hozzá, míg kellően édesnek nem találjuk.

3.) Vágjunk mélyedést a tésztákba, töltsük meg őket krémmel, és díszítsük a már jól ismert módon.

A fondant virágokat mi magunk is elkészíthetjük, akár marcipánból is, tényleg nem nehéz, ha ismerjük a technikáját. Ezekkel tovább díszíthetjük a Cupcake-ket, illetve cukorka gyöngyök is nagyon jól mutatnak rajtuk.

Jó étvágyat!

Gyümölcsös-Kekszes Süti

Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki nyáron nem szívesen kapcsolja be a sütőt, de azért mégsem szeretne lemondani a házilag készült sütemények nyújtotta kényeztetésről. Nekem, illetve sorstársaimnak kész megváltást jelent ez az egyszerű, de annál nagyszerűbb gyümölcsös-kekszes süti.

Először az egyik barátnőméknél kóstoltam, az ő anyukája készítette, de ez már annak egy továbbfejlesztett változata. Az elkészítése olyannyira egyszerű, hogy minden túlzás nélkül egy 5 éves gyerek sem tudná elrontani. Szinte "magától" készül el a hűtőben, egy éjszaka alatt, de mégis a legfinomabb cukrászdai gyümölcsös túrótorta ízét és állagát idézi... Én egyszerűen imádom! :)

Hozzávalók:

(egy kisebb méretű jénai tálnyihoz)

50 dkg háztartási keksz

2 nagy doboz krémes tejföl (800 ml)

3 csomag vaníliás cukor

1 db citrom

kb. 5 dkg porcukor

Gyümölcsök: 2 db őszibarack, 20 dkg málna, vagy ribizli, 1 db banán

Zselatin a tetejére

1.) Előveszünk egy szögletes jénai üvegtálat, és az alját egy sorban beborítjuk háztartási keksszel. Fontos, hogy teljesen befedje az alját, ha kell, akkor használjunk félbe tört kekszeket is ennek érdekében.

2.) Keverjük ki a krémet, a tejfölbe belereszeljük a citrom héját, majd belefacsarjuk a levét és belekeverjük a vaníliás cukrot, illetve ízlés szerint a cukrot, annyit, amennyire édesnek szeretnénk.

3.) Öntsük rá a kekszrétegre a krém harmadát.

4.) Most jöhet rá még egy réteg keksz, majd még egy réteg krém, még egy réteg keksz, és végül, legfelülre a maradék tejfölös krém kerüljön.

5.) Fedjük le, és tegyük egy éjszakára a hűtőbe. Ez idő alatt a keksz bepuhul, a süteményünk szépen összeáll.

6.) A gyümölcsöket készítsük elő; vágjuk őket vékony szeletekre, és helyezzük el ízlésesen a sütemény tetején

7.) Készítsünk el egy adag zselatint, majd öntsük le vele a gyümölcs réteget. Erre azért van szükség, hogy a gyümölcsök szép frissek maradjanak.

8.) Kockázzuk fel, majd tálaljuk. Az első kockát kicsit nehéz lesz kiemelni, de a többit már egyáltalán nem. Mindig tartsuk hűtőben, és 1-2 napon belül fogyasszuk el az egészet!

Jó étvágyat!

Gyümölcs Csokor

Biztos mindenki látott már itt-ott-amott ilyen szépséges, mindenféle ínycsiklandó gyümölcsből készült színpompás csokrot. Nekem személy szerint mindig is nagyon tetszettek, de kissé drágállom őket, ugyanis egy ekkora, mint amekkorát én készítettem, legalább 7-8000 Forintba kerül, és akkor még nem is beszélve a házhozszállítási díjról, és az "ezt pedig én is meg tudom csinálni" érzésről... Most adott volt minden feltétel, ami eddig visszatartott a gyümölcs csokor elkészítésétől; Niki barátnőm születésnapja, a gyümölcs-szezon kellős közepén járunk, és persze egy nagy adag kísérletezőkedv :) Aki esetleg aggódna, hogy ez valami bonyolult dolog lenne, az ne tegye, mert tényleg nem volt az, és az előállítási költsége is a készen kapható felére jött ki.

Hozzávalók egy, kb. 3-5 személyes csokorhoz:

250 g eper
3 db sárgabarack
1/2 sárgadinnye
4 szelet ananász
kb. 10-15 dkg málna (egy kis doboz)
néhány fürt ribizli
néhány szál menta
1 tábla étcsoki (esetleg fehércsoki)

1 db kaspó, bögre, vagy váza (lehetőleg műanyagból!) 
1 db szikkadt zsemle
hurkapálcák (6-8 db) lehetőleg kihegyezve (én helyettük mentaszárakat használtam)
celofán és masni a csomagoláshoz

1.) Először a csokor alapját készítjük el, amihez fogunk egy tetszetős kaspót, amibe belehelyezünk egy szikkadt zsemlét. Célszerű pont akkora kaspót választani, amekkorába pont illeszkedik a zsemle, vagy inkább beleszorul. Ez lesz a csokor alapja, tehát ebbe fogjuk beleszurkálni a hurkapálcikákra felfűzött gyümölcsnyársakat.
2.) Következő lépésként a csokiba mártott epreket készítjük el! Ehhez vízgőz fölött felolvasztunk egy tábla étcsokit, majd egyenként szépen megmártjuk benne az eper szemeket. Ezeket aztán egy tányérra tesszük, majd a hűtőben dermesztjük, legalább 10-15 percen át.
3.) Az ananász szeleteket is megmárthatjuk, vagy ahogy én csináltam, szép cirmosra mintázhatjuk a rácsurgatott csokival.
4.) A sárgadinnyét és a barackot aprítsuk falatnyi kockákra.
(Egy tipp: Ha van virág alakú sütemény szaggató formánk, akkor a dinnyéből tudunk kis virágokat csinálni.)
5.) Most már minden gyümölcs elő van készítve, tehát nincs más teendőnk, mint ízlés szerint felfűzni őket a pálcákra. Ne felejtsünk kihagyni kb. 5 cm-nyit a nyárs alján, mert ezt a részt fogjuk majd a zsemlébe beleszúrni.  Én a nyárs legaljára egy olyan sárgadinnye kockát tettem, amin rajta van a héja, így az megakadályozza a fölötte lévő gyümölcsök lecsúszását.
6.) Ha készen vagyunk a nyársakkal, már csak a zsemlébe kell beleállítgatni őket.
7.) A nyársak közötti üres helyeket a mentalevelekkel tudjuk kitölteni, illetve a ribizli fürtökkel.
8.) Ezzel el is készültünk a gyümölcs csokrunkkal, de ne felejtsük, hogy nagyon nehezen viseli a meleget, értelem szerűen felhasználásig hűtőben tárolandó! Adjuk át, illetve fogyasszuk el mihamarabb, lehetőleg még aznap! Ha szállítjuk, akkor celofánba szépen betudjuk csomagolni.
A megmaradt gyümölcsökből pedig készíthetünk magunknak egy finom gyümölcssalátát.

Jó étvágyat!

Anyák Napi Háromcsokihabos Epertorta

Ez a szemet gyönyörködtetően szép torta egy igazi kényeztető édesség, tehát pont Anyák napjára való.
Készítsük türelemmel, és süssük bele minden szeretetünket, mert a végeredmény igazán megéri a fáradozást! :)

Hozzávalók:

A torta lapokhoz:

6 db tojás

6 EK liszt (~18 dkg)
6 EK cukor
1 csomag sütőpor
1 csipet só
1 EK margarin + 1 EK liszt (a sütőforma kilisztezéséhez)

A tortakrémhez, ill. díszítéshez:

1 tábla étcsoki
1 tábla tejcsoki
1 tábla fehércsoki
1 doboz Meggle cukrászhab
1/2 kg eper (vékony szeletekre felvágva)
2 marék szeletelt, vagy aprított héj nélküli mandula
A díszítéshez tortabevonó, vagy még plusz néhány kocka étcsoki

1.) Először a piskótát állítjuk össze; amihez különválasztjuk a tojásokat. A fehérjéből kemény habot verünk, a sárgáját pedig szintén habosra keverjük a cukorral, majd a kettőt óvatosan összeforgatjuk.
2.) Beleszitáljuk a sütőporral elkevert lisztet, majd ezt is nagy mozdulatokkal elkeverjük benne.
3.) Kenjük ki margarinnal a torta sütőformát, majd lisztezzük is ki. Öntsük bele a tésztánkat, és simítsuk el a tetejét.
4.) 200 fokra előmelegített sütőben aranyszínűre sütjük, kb. 20 perc alatt. Vigyázat, amíg sül, ne nyitogassuk a sütő ajtaját, mert össze fog esni. A tészta közepébe szúrt fogpiszkálóval ellenőrizhetjük, hogy megsült-e teljesen. Ha ragad még, pár percre mehet vissza! Ha kész, vegyük ki, hadd hűljön.
5.) Amíg hűl a piskóta, verjük kemény habbá a cukrászhab krémet a dobozon feltüntetett utasítás szerint. Plusz cukrot ne adjunk már hozzá, mivel ez a fajta krém önmagában is elég édes!
6.) Gőz fölött olvasszuk fel egyenként a csokoládékat, kezdjük a fehérrel, folytassuk a tejjel, majd az étcsokit hagyjuk utoljára.
7.) Osszuk 4 egyenlő részre a habunkat, majd ebből három résznyibe egyenként keverjük el a háromféle csokit; így kapva egy fehércsoki habot, egy tejcsoki habot, illetve egy étcsoki habot. Ezeknek jó sűrű állagú krémeknek kell lenniük, hogy ne folyjanak ki a tortalapok közül, de ha kenhetetlenül sűrűnek ítéljük meg őket, ami előfordulhat, akkor egy pici tej hozzáadásával hígíthatunk rajtuk. Tegyük félre a habokat!
8.) Ha már szobahőmérsékletű a piskóta, távolítsuk el a gyűrűt róla. Helyezzük vízszintes, sík felületre, majd óvatosan vágjuk hosszában három egyforma lapra. Ügyeljünk arra, hogy mindenhol egyforma vastagságúak legyenek. Óvatosan mozgassuk innentől kezdve őket, mert könnyen eltörhetnek!!! 
9.) Most jöhet a torta összeállítása, ami alulról felfelé a következő rétegekből fog állni:
Alsó tortalap-fehércsokihab-eperszeletek-középső tortalap-tejcsokihab-eperszeletek-felső tortalap-étcsokihab
Amikor a tortalapokat emeljük rá az egyes rétegekre azt vagy két kézzel óvatosan alájuk nyúlva, vagy esetleg egy nagy lapáttal tudjuk legkönnyebben megtenni, mert a lágy házi piskótatészta igen könnyen morzsálódik, és ha nem vagyunk elég óvatosak, még akár el is törhetjük. Ekkor sincs ugyan tragédia, mert a krémek majd úgyis összetartják a már kész tortát, de azért próbáljuk ezt elkerülni, és nem darabokban ráhelyezni az egyes piskóta lapokat.
10.) Most a negyedik, maradék rész habbal fogjuk körös-körbe bevonni az egész tortát, egy habkártya (nem árt beszerezni) segítségével. Ha nincs ilyenünk, akkor egy kanál hátuljával is meg tudjuk ezt tenni.
11.) Végezetül mandula szeletekkel díszítjük, amit legkönnyebben oldalról a torta falára "rádobálva" tudunk rá feljuttatni. Ami lepotyog, azt szedjük össze, és dobáljuk addig, amíg el nem fogy a mandula.
12.) A díszítéshez gusztusosan helyezzünk még el koncentrikus körökben néhány eperszeletet a torta tetején, majd ha van még hozzá türelmünk - és miért is ne lenne... :) - akkor olvasztott étcsokit csurgatunk a tetejére. Helyezzünk el egy szem epret, vagy mentalevelet a torta közepén, ezzel megkoronázva az alkotásunkat, amire nagyon büszkék lehetünk, és garantáltan nagy örömet fogunk szerezni vele.

Fogyasszuk a lehető legfrissebben!

Boldog Anyák Napját Kívánok Minden Édesanyának!