Tejcsokis-Mogyoróvajas Muffin

Az alábbi receptet csak azon kedves olvasóimnak ajánlom, akik elég erős akaraterővel rendelkeznek ahhoz, hogy ne egyenek meg egyből egy tucatnyit ebből az abbahagyhatatlan finomságból, vagy éppen azoknak, akiknél ez nem okoz lelkiismeretfurdalást. Ugyanis őszintén megvallva, ezek a szépségek nem éppen egy "reformsütik", de hát ez már csak így szokott lenni... sajnos a túl finom dolgok szinte minden esetben hizlalnak is, de ezzel most ne foglalkozzunk, a bikiniszezonig van még egy kis időnk, hogy bűnözzünk egy utolsót... :)

Hozzávalók a muffin tésztájához (~12 db):

2 bögre liszt (a 2 dl-es kávésbögre értendő ez alatt)
1 bögre cukor
0,5 bögre olaj
1 bögre tej
1 csomag sütőpor
1 tojás
1 tábla tejcsoki

A mogyoróvaj receptje IDE kattintva érhető el. Az itt leírt mennyiség elvileg pont elég a 12 db muffinhoz. Azért írom, hogy elvileg, ugyanis a szegény, magára hagyott mogyoróvaj ritkán marad megdézsmálatlanul, úgyhogy inkább dugjuk el valahova a süti készítéséig, az a biztos... higgyétek el, tapasztalatból mondom... :)

1.) Először üssük a tojást egy keverőtálba, adjuk hozzá a cukrot, a többi folyékony hozzávalót, majd egy habverővel jól keverjük el. Amikor a liszt és a sütőpor is a tálba kerül, a habverőt egy fakanálra cseréljük le, mert azzal tudjuk szép simára kikeverni a tésztát. Lehetőleg legyen teljesen csomómentes.
2.) A csokit egy vágódeszkán kis kockákra aprítjuk, majd a tésztához adjuk, ami ezzel el is készült.
3.) Vegyünk elő muffin sütőformát és minden kis rekeszét béleljük ki 1-1 muffinpapírral.
4.) Egy evőkanállal adagoljuk a tésztát, maximum a forma 3/4-ig, mert sütés közben nagyon fel fog jönni és ha túltöltjük, akkor kifolyhat és az nem szép...
5.) Most mehet mindegyik közepébe 1-1 kupac mogyoróvaj, kb. egy evőkanálnyi, vagy egy jó púpos kiskanálnyi, ha azzal adagoljuk.
6.) Toljuk előmelegített sütőbe és süssük 170 fokon, kb. 12-15 percig (hőlégkeverés esetén). Akkor jó, hogy ha szépen feljön, majd megpirul a teteje, a belseje pedig már nem ragacsos. Ezt a fogpiszkáló teszttel tudjuk leellenőrizni, amikor is kiveszünk egy sütit, beleszűrjuk a fogpiszkálót olyan mélyen, amennyire csak tudjuk. Akkor jó, ha kihúzva teljesen tiszta marad. Ha ragacsos, az azt jelenti; a sütemény tésztája még nem sült meg, kell még neki néhány további perc a sütőben.
Ha megsült, vegyük ki a sütőből és pihentessük egy kicsit, mielőtt asztalra kerülne.

Karácsonykor elkészítettem a Tejcsokis-Mogyoróvajas Muffin egy "felcicomázott" változatát, amikor is egy kis mascarponés hab került még a tetejére. Ehhez egyszerűen kikevertem körülbelül 20 dkg mascarponét 2 jókora evőkanálnyi mogyoróvajjal, majd az egészet összeforgattam egy kis doboz keményre felvert habtejszínnel (vagy ennek helyettesítésére használható az én egyik kedvenc termékem is, a Meggle cukrászhab). Habzsákba töltve szépen tudunk dolgozni vele. Ha esetleg szeretnénk még fokozni az élvezeteket, akkor csurgathatunk a tetejükre egy kis olvasztott csokit és 1-2 falat mogyoróvajjal is díszíthetjük... de csak az esetben, ha nem lenne még elég ezekből a finom, édes hozzávalókból... :)

Jó étvágyat!

Lazactatár

Elmúlt a karácsony, ami utána maradt, csupán néhány plusz kiló deréktájt és egy csomó kajamaradék a hűtőben. Nem tudom, ki hogy van vele, de én utálom napokig ugyan azt az ételt enni, azt, hogy bármit is kidobjunk, pedig még inkább ellenzem, így én mindig az újrafelhasználásban gondolkodom. Idén -többek között- egy hatalmas darab lazacfilét sütöttem, egy pici citromfűvel, fehérborssal, fóliába csomagolva. Természetesen nem fogyott el az egész, így ezt kellett valami más fogássá átvarázsolnom. Egyértelmű volt a Lazactatár elkészítésének lehetősége, annak ellenére, hogy azt eredetileg nyers halból kell keverni,  aminek én eleve nem vagyok a híve. Egyszer láttam egy műsort ennek fogyasztásának a veszélyeiről, hát most nem részletezném, mert elég sokkoló. Akit érdekel, nyugodtan nézzen utána. Maradjunk annyiban, hogy aki nyersen kívánja valamely halféleséget megenni, mondjuk sushi, sashimi, vagy éppen lazactatár formájában, az mindenképpen előzőleg már lefagyasztott változatot használjon, mert ez az egyetlen biztos módszer, a hőkezelésen kívül, ami a húsban élő parazitákat elpusztítja. Sajnos az, hogy a citromos lében történő pácolás is hasonló eredménnyel járna, egy tévhit. Legalábbis annak a műsornak a tanulsága szerint, amit én láttam. Egy jó tanács a sushi-rajongóknak; mindenképpen csak olyan helyre menjünk, amit ismerünk és megbízhatónak találunk, illetve nyugodtan érdeklődjünk, hogy megfelelően jártak-e el a hal előkészítését illetően! Mondjuk Magyarországon azért attól nem kell félnünk, hogy olyan friss lazacot kapjunk a tányérunkra, ami a szállítást megelőzően már ne lett volna fagyasztva, mivel egyenlőre nem tartozunk éppenséggel a lazactenyésztő nagyhatalmak közé :)
Szóval a recepthez visszatérve, használjunk hozzá nyers alapanyagot, vagy a már meggrillezett hal maradékait, a végeredmény csodás, ünnepi és még egészséges is!

Hozzávaló 4 személyre:

30 dkg lazacfilé
1/2 citrom leve (de lehet akár egy egészet is)
finomra aprított kapor
1-2 gerezd fokhagyma
2 EK zsíros tejföl
2 KK szardellapaszta
tengeri só
fehérbors

Ha maradék grillezett, vagy főtt lazacot használunk, akkor nincs is más teendőnk, mint a szálkáktól és a bőrétől megfosztott halhúst villával összetörni, majd a zúzott fokhagymával és a többi hozzávalóval jól eldolgozni és kis tálkákba adagolva, pirítóssal -és ha rám hallgattok, lilahagymával- tálalni.

Az esetben pedig ha nyers lazacból dolgozunk, először jó alaposan mossuk meg, majd egy csipesz segítségével távolítsuk el a szálkákat, amik jól kitapinthatóan egy sorban helyezkednek el és elég nagyok is. Ez után aprítsuk fel pici kockákra, sózzuk meg, majd csavarjunk rá citromlevet, de ez esetben kicsit többet, mint az előző változatnál, mivel itt most a citrom savasságának köszönhetően szinte megfől a halhús és közben ki is világosodik. Hűtőben pihentessük 15-20 percig, majd fűszerezzük, adjuk hozzá a többi hozzávalót is, keverjük össze, majd a fent leírt módon tálaljuk.

Jó étvágyat!

Sajttal Töltött Kiflicskék

Jelentem, idén is tiszteletemet tettem a Budavári Borfesztiválon. Szokás szerint egy nagyobb baráti társasággal mentem (mert az úgy a jó móka:) és bármilyen meglepő, nem csak ivászat céljából, hanem a társaság, a finom ételek és az élmény miatt, amit ebben a csodás történelmi környezetben nyújtotta borozgatás jelent... na jó, meg persze azért, hogy kicsit becsiccsentsek :) Nálunk már egy hagyománnyá kezdi kinőni magát, hogy minden évben ellátogatunk ebbe a "bor paradicsomba", de én ezt egyáltalán nem is bánom. Remek alkalom a legújabb borok és a számunkra eddig még ismeretlen pincék és termelők remekműveit végigkóstolni. Hát volt ott minden, a most oly divatos száraz rosé-tól elkezdve, a habzóboron át egészen a mandulaborig, tényleg az összes elképzelhető fajta. Egy helyen még áfonyapálinkát is ittunk, de ez most nem igazán a tárgyhoz tartozik, és hát nem is bizonyult túl jó ötletnek, úgyhogy akkor ezt a szálat gyorsan el is varrnám :) Szóval az esemény  gasztronómiai vonatkozásához visszatérve, ételből is találhatunk itt mindenfélét, ami csak szem-szájnak ingere, nem is csoda, hiszen nyilván mindenki ismeri azt a mérhetetlen éhségérzetet, amit már egy-két pohár szőlős nedű elfogyasztása is okoz. Nekem a bor mellé a tócsni, a csülköspacal és a paraszti magyar konyha egyéb ilyen, a fesztiválokon felsorakoztatott remekművei annyira nem passzolnak, a jó kis sonkák, sajtok, a csonthéjas termések viszont annál inkább! Az abszolút kedvenc harapnivaló, amivel aznap este találkoztam, egy sajttal és sonkával töltött, magokkal megszórt omlós kifli volt, ami olyan nagyon jól tudott esni az akkorra már kissé meggyötört pocakomnak. Az ilyen ételre mondják, hogy tipikus borkorcsolya (magyarán jól felszívja az alkoholt na:)
Kis idővel a fesztivál után, amikorra olyan állapotba kerültem, amiben már főzni is lehet, első dolgom volt ezt a finomságot megsütni, azzal az apró változtatással, hogy a sonkát kihagytam belőle (valahogy anélkül nekem jobb ízlik) illetve ezúttal bor helyett egy pohár tej került a kiflik mellé :)

Hozzávalók ~15 db-hoz:

A tésztához:
30 dkg liszt
1 TK só
2 csapott EK cukor
~2 dkg élesztő
1,5 dl LANGYOS tej
0,5 dl étolaj
2 púpozott EK tejföl

A tölteléknek:
30 dkg reszelt trappista sajt, lereszelve
200 g Kemping sajt (vagy egyéb ömlesztett tubusos sajtkrém, lehetőleg FÜSTÖLT SAJT ízesítéű)
3 dkg vaj

A tetejére:
3-3 dkg szezám- és tökmag
2 tojássárgája

1.) A langyos tejbe keverjük el a cukrot, morzsoljuk bele az élesztőt, majd takarjuk le, tegyük meleg helyre (radiátor vagy sütő közelébe, esetleg az ablakpárkányba, ha éppen süt a nap) és futtassuk fel. Ez kb. 5-10 percet vesz igénybe.

2.) Ha kész, öntsük egy mély tálba, a többi hozzávalóval együtt, majd jól gyúrjuk össze. Ha ragad, kis lisztet adjunk még hozzá. Addig gyúrjuk, míg teljesen el nem válik a tészta az edény falától.

3.) Hintsük meg kevés liszttel a tetejét, takarjuk le, esetleg bugyoláljuk konyharuhákba (a lényeg, hogy viszonylag melegen tartsuk) és hagyjuk kelni 1 óra hosszát!

4.) A tészta szépen fel fog jönni, amit aztán kilisztezett deszkára borítunk, jól átgyúrjuk, majd jó vékonyra (néhány milliméteresre) nyújtjuk!

5.) Késsel kb. tenyérnyi, egyenlő oldalú háromszögeket kell a tésztából kivagdosnunk, ezekre fogjuk a sajtos tölteléket halmozni.

6.) Mindegyikbe kerül egyenként egy kis darabka krémsajt, egy púpozott EK reszelt sajt és még egy pici darabka vaj.

7.) Ezután feltekerjük, ügyelve rá, hogy ne legyen lyukas majd sehol sem, ezért közben mindig kicsit összenyomkodjuk a széleit, mert ha ezt elmulasztjuk, a sajt a sütés alatt kifolyhat belőle.

8.) A kiflik csücskeit is nyomkodjuk jól össze, az esetleges felesleget csípjük le.

9.) Fogjunk egy tepsit, tegyünk bele sütőpapírt (nekem pont nem volt, úgyhogy egy sütőzacskót fektettem alájuk) és helyezzük el egymástól néhány centiméternyire a kifliket. Egy ekkora adagot csak kétszerre tudunk kisütni.

10.) Kenjük meg a kiflik tetejét tojássárgájával, szórjuk meg tökmaggal, majd szezámmaggal is őket és mehetnek a sütőbe.

11.) Hőlégkeveréses sütőben, 180 fokon, kb. 15-20 perc alatt süssük aranysárgára.

12.) Ha kész, vegyük ki és süssük meg a másik adagot is. Ha túl soknak bizonyul ez a kb. 15 darab kifli, akkor a még a tojással meg nem kent darabokat tegyük ételesbe, majd a hűtőbe pihenni. Akár egy nap múlva is kisüthetjük őket. 

Lehetőleg még frissen, MELEGEN fogyasszuk,

Jó étvágyat!

Házi Tojáslikőr

Ezt az édes, krémes likőrt leginkább karácsony tájékán szoktuk fogyasztani (nem is értem, miért alakult ez így?!) Annak érdekében, nehogy valaki rám vethesse a bélyeget, miszerint a megszokások rabja lennék, elkészítettem egy nagy üveggel most, szeptemberben. Na, jó, ez így nem teljesen igaz, nem ezért, hanem, mert borzasztóan megkívántam és nem mellesleg  egy süteményembe is kellett egy löttyintésnyi belőle (Fügés-Tojáslikőrős Pite)
Mivel a készítést követő 24 órán belül elfogyott, így bizton állíthatom, a tojáslikőr télen-nyáron jól csúszik! :)

Hozzávalók ~1,2 literhez:

5 dl 20%-os tejszín

2 dl tej

4 dl fehér rum (esetleg vodka)

5 db nagyon friss(!) tojássárgája

15 dkg porcukor

5 csomag vaníliás cukor

1.) Forraljuk fel a tejet a tejszínnel és a porcukorral (vigyázat, könnyen kifuthat!)

2.) Hagyjuk kihűlni.

3.) A szétválasztott tojássárgákat verjük habosra a vaníliás cukorral, majd lassan adagolva öntsük hozzá a mostanra már kihűlt tejes-tejszínes keveréket, a rumot, majd jól keverjük el!

4.) Tölcsér segítségével adagoljuk üvegekbe, zárjuk le, majd mehet a hűtőbe, legalább 1 napra, de akár 1 hétre is. Időnként rázzuk össze az üveget, mert kissé leülepedhet a likőr.

Fügés-Tojáslikőrös Pite

Ha beszélhetünk Magyarországon füge-szezonról, akkor az egyértelműen MOST, azaz szeptember elején, ill. közepén van, amikor is a kellemes, későnyári meleg szép sárgákra érleli a fügeszemeket (feltéve, ha nem a lila fajtáról van szó persze:) Hogy honnan tudom mindezt olyan biztosan? Merülhet fel a kérdés sok mindenkiben... hát onnan, hogy egy több méter magas fügefa található a szomszédságunkban, aminek a fele a mi kertünkbe lóg át, így minket is bőségesen ellátva az édes terméssel. Itt most tényleg több kilónyi fügéről beszélek, ami nemcsak hogy nagyon finom, de rendkívül értékesnek is számít, főleg itt Európa közepén. Szóval semmi esetre sem szerettem volna, ha ez a sok gyümölcs veszendőbe menne, úgyhogy elkezdtem fügés recepteken törni a fejem.
Amikor egy új recepten dolgozom, először én is (mint mindenki más) a világhálón illetve régi, családi receptekben kezdem a kutakodást, de ez inkább csak amolyan ötletgyűjtés, mások receptjét egy az egyben soha sem használom fel a sajátomként (nem csak magában e cselekedetben találok némi etikai kivetnivalót, de általában magukban a receptekben is...) Ha valami ígéretesre akadok -ez esetben egy fügés pite recept volt az- akkor elkezdek azon gondolkodni, vajon hogyan tudnám a magam ízlésére formálni, esetleg még egy-két izgalmas hozzávalóval feldobni az ötletet. Most valami isteni sugallat révén, egyszer csak beugrott egy szó; tojáslikőr. Rögtön tudtam, hogy valami hihetetlenül izgalmas párosítás lesz az enyhén alkoholos, édes krém és a sütemény tetején megkaramelizálódott füge. Ez után már csak a házi tojaslikőr legyártása, illetve a sütemény elkészítése és tesztelése volt hátra, ami nyilván remek eredménnyel zárult, ha most itt olvashatjátok a receptet... Így születik tehát egy új kreáció az Érzékek Konyhájában.

Hozzávalók:

200 g liszt

50 g porcukor

100 g hideg vaj

1 egész tojás

tojáslikőrös krém:

2 dl házi tojaslikőr

2 dl 20%-os tejszín

2 tojássárgája

2 EK kristálycukor 

1 csomag vaníliás pudingpor

6-7 db érett füge

1.) Először a tésztát gyúrjuk be: Amihez kimérjük a lisztet, a porcukrot, a vajat, majd a tojással együtt egy tálba tesszük, aztán próbáljuk minél gyorsabban összegyúrni. A lényeg, hogy ne szöszmötöljünk vele túl sokat, ne gyúrjuk túl, mert ha a munka közben felmelegszik a kezünktől a vaj, akkor az a későbbiekben morzsálódós tésztát eredményezhet. Csak éppen addig gyúrjuk, amíg össze nem áll. 

2.) Csomagoljuk a tésztagombócot egy folpackba és 1 órára tegyük a hűtőbe pihenni.

3.) Ha letelt az idő, vegyük ki, majd kilisztezett munkafelületen nyújtsuk a tésztát valamivel nagyobbra, mint amekkora a pite formánk. Óvatosan helyezzük át a formába, majd nyomkodjuk bele a tésztát, úgy, hogy a peremére is jusson és nagyjából mindenhol egyenletes vastagságú legyen. Az esetben, ha a forma peremén túllógna, a felesleges tésztát körbe vágjuk le!

4.) Most keverjük ki a krémet! Ehhez először a tojássárgákat habosra verjük a cukorral, majd a tejszínben csomómentesre(!) keverjük a pudingport, végül a tojáslikőrrel együtt az egészet összekeverjük.

5.) Ezt a krémet beleöntjük a tésztával kibélelt piteformába, addig, míg nagyjából a pereméig nem ér. Ez a mennyiségű krém elvileg pont elegendő egy 25 cm-es pite formához.

6.) A megmosott, elnegyedelt fügéket oszlassuk el a krémben, jusson mindenhova!

7.) Előmelegített sütőbe helyezzük (óvatosan, nehogy kilöttyenjen a krém!!!) és 170 fokon, nagyjából 30 perc alatt készre sütjük.

8.) Ha kész, vegyük ki, hagyjuk teljesen kihűlni, majd minimum 1-2 órára, de optimális esetben egy éjszakára tegyük hűtőbe, így a krém megszilárdul, a piténk szépen összeáll, könnyen szeletelhető lesz. 

Jó étvágyat!

Gyümölcsös-Kekszes Süti

Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki nyáron nem szívesen kapcsolja be a sütőt, de azért mégsem szeretne lemondani a házilag készült sütemények nyújtotta kényeztetésről. Nekem, illetve sorstársaimnak kész megváltást jelent ez az egyszerű, de annál nagyszerűbb gyümölcsös-kekszes süti.

Először az egyik barátnőméknél kóstoltam, az ő anyukája készítette, de ez már annak egy továbbfejlesztett változata. Az elkészítése olyannyira egyszerű, hogy minden túlzás nélkül egy 5 éves gyerek sem tudná elrontani. Szinte "magától" készül el a hűtőben, egy éjszaka alatt, de mégis a legfinomabb cukrászdai gyümölcsös túrótorta ízét és állagát idézi... Én egyszerűen imádom! :)

Hozzávalók:

(egy kisebb méretű jénai tálnyihoz)

50 dkg háztartási keksz

2 nagy doboz krémes tejföl (800 ml)

3 csomag vaníliás cukor

1 db citrom

kb. 5 dkg porcukor

Gyümölcsök: 2 db őszibarack, 20 dkg málna, vagy ribizli, 1 db banán

Zselatin a tetejére

1.) Előveszünk egy szögletes jénai üvegtálat, és az alját egy sorban beborítjuk háztartási keksszel. Fontos, hogy teljesen befedje az alját, ha kell, akkor használjunk félbe tört kekszeket is ennek érdekében.

2.) Keverjük ki a krémet, a tejfölbe belereszeljük a citrom héját, majd belefacsarjuk a levét és belekeverjük a vaníliás cukrot, illetve ízlés szerint a cukrot, annyit, amennyire édesnek szeretnénk.

3.) Öntsük rá a kekszrétegre a krém harmadát.

4.) Most jöhet rá még egy réteg keksz, majd még egy réteg krém, még egy réteg keksz, és végül, legfelülre a maradék tejfölös krém kerüljön.

5.) Fedjük le, és tegyük egy éjszakára a hűtőbe. Ez idő alatt a keksz bepuhul, a süteményünk szépen összeáll.

6.) A gyümölcsöket készítsük elő; vágjuk őket vékony szeletekre, és helyezzük el ízlésesen a sütemény tetején

7.) Készítsünk el egy adag zselatint, majd öntsük le vele a gyümölcs réteget. Erre azért van szükség, hogy a gyümölcsök szép frissek maradjanak.

8.) Kockázzuk fel, majd tálaljuk. Az első kockát kicsit nehéz lesz kiemelni, de a többit már egyáltalán nem. Mindig tartsuk hűtőben, és 1-2 napon belül fogyasszuk el az egészet!

Jó étvágyat!

Zsírjában Sült Kacsamáj

Számomra az egyik legdekadensebb fogást a kacsa (illetve persze a kicsit drágább libamáj) jelenti. Imádom az ízét, az állagát, hidegen, melegen...jöhet bármikor, bármilyen formában elkészítve! :) Legutóbb a kacsahájból kisült zsírban készítettem el, amiben az különösen jó, hogy "mellék termékként" egy kis töpörtyű is keletkezik. A máj egyik felét még frissiben egy kis sült almával és salátával elfogyasztottuk, a másik felét pedig zsírban raktam el. Így akár hetekig is eláll a máj...amire azért elég kis esély van, általában a zsír megdermedése előtt el szokott fogyni az egész :) Szóval egy alapanyagból, plusz energiabefektetés nélkül rögtön 3-féle fogást varázsolhatunk: a frissen sült kacsamájat almával, kacsa töpörtyűt, illetve zsírjában eltett kacsamájat... na ezt már szeretem! :)

Hozzávalók:

60 dkg kacsamáj + kb. 1 kg kacsaháj (együtt is kapható, tálcán csomagolva)
1 l tej
1 fej vöröshagyma, negyedekre vágva
1 fej fokhagyma, gerezdekre szedve, de nem megpucolva! 
só, őröltbors, szárított rozmaring
1 nagy alma
1-2 TK mézeskalács fűszerkeverék
salátakeverék (opcionális)

1.) Egy nappal a készítés előtt mossuk meg a májat, majd tegyük egy ételesbe, és öntsünk rá egy liter tejet. Fedjük le, majd tegyük hűtőszekrénybe egy éjszakára
2.) Sütés előtt 5-10 perccel vegyük ki a tejből és tegyük papírtörlőre, hogy a tejnek legyen ideje lecsepegni, illetve a máj szobahőmérsékletet vegyen fel.
3.) A kacsahájat nézzük át, a "gyanús" részeket távolítsuk el róla, majd vágjuk kisebb darabokra, de ha már eleve összeaprítva kaptuk a máj mellé, akkor nem kell vele semmit csinálni, mivel nagyon össze fog sülni!
4.) Tegyük a hájat egy magas falú serpenyőbe, majd közepes lángon kezdjük olvasztani. Addig kell sütni, míg szép aranyszínű töpörtyűket nem kapunk.
5.) Ekkor szedjük papírtörlőre a töpörtyűket. Sózva, még melegen ajánlatos is elfogyasztani.
6.) A megmaradt zsiradékban fogjuk megsütni a májat. Mérsékeljük a tüzet alatta, nehogy megégessük a drága májat! Egy lapos kanállal óvatosan emeljük a zsírba, szórjuk mellé a fokhagymákat és a vöröshagyma darabkákat, majd lefedve süssük pontosan 7 percig. Ez után fordítsuk meg, majd erről az oldalról is süssük további 7 percig, vagy amíg szép aranyszínű nem lesz.
7.) Ha kész, szedjük ki, a hagymákkal együtt. A máj egyik felét helyezzük egy terrine formába (de mivel én ilyennel nem rendelkezem, így maradt a jó öreg jénai tál), a másik felét pedig szeleteljük fel és szervírozzuk a mézeskalács fűszerkeverékkel megízesített sült almával és salátával.
8.) Óvatosan öntsünk a zsírból pont annyit, amennyi ellepi a májat, majd nyomkodjuk ki a fokhagymákat a héjukból, és dobjuk mellé, az édesre sült vöröshagyma darabkákkal együtt. Hagyjuk megdermedni. Hűtőben hetekig is eláll.

Tipp: A megmaradt kacsazsírt se öntsük ki, mert hűtőben sokáig felhasználható marad, és tepsis burgonya alá, vagy hús sütéshez is fel tudjuk használni.


Jó étvágyat!

Tojásfestés Hagymahéjjal

Húsvét hétfőről lévén szó, szükségem volt néhány hímestojásra... kitudja, hátha erre téved egy-két fess locsolkodó... :) Tojásfestékem nem volt, úgyhogy abból dolgoztam, amit találtam, az pedig egy zsírkréta és néhány vöröshagyma volt. A hagymahéjjal történő tojglifestést már úgyis régóta ki szerettem volna próbálni. Igazából nem fektettem túl nagy gondot a minták felrajzolására, mivel ez csak egy kísérletnek indult, nem is voltam biztos benne, hogy működni fog a hagymahéj-zsírkréta kombináció... Az egyik tojásra egyébként Albert kutyám képmása került... csak meg ne lássa szegénykém, mert biztos megharagudna rám... :) Szóval ráfirkáltam néhány népi motívum imitációját, na meg persze Albert kutyust és bedobtam a hagymahéjjal teli lábasba főni. Ez után kicsit el is szundítottam, de körülbelül 10 perc múlva azért már elég kíváncsi lettem, tényleg befogja-e a héj a tojásokat, illetve a minták nem mennek-e tönkre... úgyhogy kiemeltem a vöröses léből egy tojást és amit láttam az nagyon tetszett! Olyan szép hímes tojások készültek ilyen egyszerűen, mint amiket csak a szentendrei skanzenben láttam utoljára :)

Hozzávalók 4-8 db hímes tojáshoz:

Annyi tojás amennyit szeretnénk

6 db vöröshagyma külső, száraz héja (ha több tojással dolgozunk, akkor a héj mennyiségét is növeljük)

1 l víz

zsírkréta

Egy darabka szalonna bőrke

1.) Először a tojásokat kell megmosni, majd teljesen szárazra törölgetni.

2.) Most fogjunk egy zsírkrétát és rajzoljunk rá tetszőleges motívumokat. Én kétszer is átmentem krétával minden vonalon, biztos ami biztos...

3.) Tegyük a hagymahéjakat egy lábasba, arra a tojásokat és öntsük fel annyi vízzel, amennyi pont ellepi őket.

4.) Főzzük 10 percig, majd zárjuk le a tüzet a tojglik alatt, de még néhány percig a vízben hagyhatjuk őket. Minél tovább hagyjuk, annál sötétebb színt kapnak.

5.) Egy kanállal emeljük ki őket óvatosan egy papírtörlőre, hagyjuk őket megszáradni.

6.) Végül fogjunk egy darabka szalonna bőrkét, és dörzsöljük végig vele az összes tojást, ettől lesz csak igazán szép, fényes.

Jó szórakozást!



Kecskesajtos tavaszi krém retekkel és újhagymával

Krémes görög joghurt, kecskesajt, zsenge retek és újhagyma, friss menta, egy falat házilag sütött pitakenyéren... Azt hiszem nem kell bizonygatnom, hogy milyen jó is... :)

Hozzávalók:

15 dkg kecskesajt
2 dl natúr görög joghurt
1 csokor friss mentalevél
4 db közepes retek
2 szál újhagyma
frissen őrölt feketebors


1.) Morzsoljuk egy tálba a kecskesajtot.
2.) A megtisztított retket és az újhagymát aprítsuk finomra, a mentával együtt, majd adjuk ezeket is a sajthoz.
3.) Lágyítsuk a natúr joghurttal, őröljünk bele egy kis feketeborsot.
4.) Jól keverjük össze, frissiben fogyasszuk, házilag sült Oregánós pitakenyérrel.

Jó étvágyat!

Oregánós pitakenyér

Hozzávalók 4 darabhoz:

250 g búza finomliszt
1 dl tej
1 dl víz
1/4 csomag élesztő
1 TK só
2 TK szárított oregánó
1 EK cukor
2 EK olaj

1.) Futtassuk fel az élesztőt a langyos víz-, és tej keverékében, amiben a cukrot is elkeverjük.
2.) Szitáljuk a lisztet egy mély tálba, keverjük el benne a sót, az oregánót, majd alakítsunk ki a közepében egy mélyedést.
3.) Ebbe öntsük a mostanra már felfutott élesztős folyadékot, adjunk hozzá 1 evőkanál olajat, majd gyúrjuk, dagasszuk hosszasan (legalább 5 percig). Ha ragad, akkor pici liszttel meghinthetjük.
4.) Takarjuk le egy darabka fóliával, konyharuhával, majd tegyük egy meleg helyre (mondjuk egy napfényes ablakba), hagyjuk kelni kb. 1-1,5 órára.
5.) Ez után osszuk el 4 egyenlő részre, formázzunk belőlük gombócokat, amiket aztán lisztezett nyújtódeszkára helyezve pihentessük 20 percet, úgy, hogy egy nedves konyharuhával letakarjuk őket.
6.) Melegítsük elő a sütőt, a legmagasabb hőfokra (250-260 fok).
7.) Kenjünk meg olajjal egy tepsit. Nyújtsuk meg a pitákat, amiket aztán a tepsire helyezünk. Pihentessük őket ismét néhány percig.
8.) Süssük meg a pita kenyereket, kb. 10 perc alatt, amíg egy kis színt nem kapnak. Félidőnél fordítsuk meg őket!
9.) Lehetőleg még melegen fogyasszuk.

Jó étvágyat!

Füstölt Lazacos-Tormahabos Fánkocskák

Ezeket a különleges fánkocskákat tavaly Húsvétkor készítettem, most pedig megosztom készítésének fortélyait Veletek is, mivel olyan nagy sikert aratott! Szerintem nagyon jó alternatívája lehet bármilyen vendégváró falatkának, vagy szokványos előételnek, a tormahabtól pedig egy igazi, Húsvétra született finomsággá válik!

Hozzávalók (kb. 30 db-hoz):

A tésztához:
20 dkg margarin
20 dkg liszt
5 db tojás
2 dl víz
csipet só, 1 csipet cukor

A tormahabhoz:
1/2 doboz Meggle cukrászhab
5-6 EK erős, ecetes reszelt torma
1 csipet só

+ 20 dkg füstölt lazac (én azt az olajban eltett, alaszkai füstöl lazacot szoktam venni, kicsit sósabb, színe vörösesebb, ennek az ára is kedvezőbb)
Egy kisebb csokor kapor

1.) Először a fánkokat készítsük el; Ehhez először a vajat olvasszuk meg a vízzel egy lábasban. Ha forr már, vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a csipet sót, cukrot, a lisztet, majd keverjük simára. Egy lágy, sima gombóccá kell összeállnia. Ez után EGYENKÉNT keverjük el benne a tojásokat, mindig csak akkor adjuk hozzá a következőt, amikor az előző már teljesen elkeveredett. Olyan (kicsit ragacsos) masszát kell kapjunk, ami semmi képpen sem híg, ha kirakunk belőle egy kupacot, az nem folyik szét, van állékonysága.
2.) Szükségünk lesz most egy habzsákra, amibe beletöltjük a masszát. Sütőpapírt borítunk egy nagyobb tepsibe, amire egymástól legalább 5-6 centiméteres távolságra nyomjunk diónyi halmokat. Ne formázzuk csúcsosra őket, mert majd amikor a kisült fánkokat kettévágjuk, ugyan akkoráknak, és ugyan olyannak kell lennie a két résznek. Ha esetleg valakinek nincs habzsákja, az egy evőkanállal adagolhatja a masszát.
3.) A sütő aljába tegyünk egy vízzel teli tálat (nyilván olyat, ami bírja a hőt). 230 fokra előmelegített sütőbe toljuk a fánkocskákkal teli tepsit, 5 percig sütjük őket, majd mérsékeljük a hőfokot 200 fokra. Most további 15 perc sütés következik, majd kivesszük a vizes tálat a sütő aljából, de a fánkokat bent hagyjuk még további 5 percre.
Erre a procedúrára azért van szükség, hogy a fánkok szépen átsüljenek, kívülről pedig finom ropogósak legyenek, a közepük kissé üreges, a vízre pedig azért van szükség, hogy a gőzben ne tudjanak kiszáradni. Így sülnek tökéletesre :)
4.) Kivesszük a sütőből, és félre rakjuk őket hűlni, amíg is elkészítjük a tormahabot;
Ehhez a cukrász alapot kemény habbá verjük, majd elkeverjük benne a tormát és a csipet sót, majd tegyük hűtőszekrénybe.
5.) A mostanra már kihűltek a fánkocskáink is, úgyhogy mindet vágjuk ketté.
6.) Mossuk el  a habzsákot, mert ezúttal a tormahabot fogjuk vele adagolni. Minden megfelezett fánkba nyomjunk belőle.
7.) Csepegtessük le az olajat a lazacról, majd tépkedjük falatnyi darabkákra, és minden tormahab kupac tetejére helyezzünk belőle.
8.) Kaporra díszítsük, citrommal kínáljuk.

Jó étvágyat!

Ribizlikrém-torta

A Nagymamám születésnapja adta az apropót a tartakészítésre. Nem biztos, hogy magamtól eszembe jutott volna, csak hogy a kérdésemre; "Mami, mit szeretnél szülinapodra?" jött a válasz; "Semmit drágám, süss egy tortát". Mosolyogtam, helyeseltem, de közben már megfogalmazódott bennem az a remek kérdés; "Oké... de hogyan is?!"... tudniillik még soha nem sütöttem tortát, sőt még tortaformám se volt, sőt, semmilyen cukrász segédeszközzel nem rendelkeztem, úgyhogy ezek beszerzésével kezdtem a bevásárlást. Vettem csatos tortaformát, szép tortapapírt, és egy csúcsszuper habnyomó készletet, szóval tényleg mindent, ami csak megkönnyítheti a tortgyártást. Eredetileg egy málnakrémes csodának indult, csak a 3600 Forintos kilónkénti (fagyasztott!) málna ár kissé eltántorított az eredeti elgondolásomtól, de hamar jött a megváltó ötlet, legyen akkor ribizli (utólag azt kell mondjam, ez nagyon jó döntés volt részemről).
Bevásárlás közben teljesen véletlenül pillantottam meg a tejszínhabok között keresgélve egy valószínűleg teljesen új terméket, amit a Meggle cég gyárt, és a "Cukrászhab krém" névre hallgat, hogy a Jóisten áldja meg aki kitalálta! Olyan mértékben könnyítette a munkát, amit gondolni se mertem volna. Cukrozott, és valami habfixáló adalék biztosan hozzá van adva, mert minden túlzás nélkül, nem egész 10 másodperc alatt olyan kemény habot "varázsoltam" belőle, hogy szinte a habverő is elakadt benne. Önmagában is használható tejszínhab gyanánt, vagy bármit belekeverve (ezúttal a ribiszkét) krémnek is tökéletes. Életem első tortája sikert aratott, és ami a legfontosabb, a Nagymamámnak örömet szerezhettem vele :)

Hozzávalók:

6 db tojás

6 EK liszt (~18 dkg)

6 EK cukor

1 csomag sütőpor

1 csipet só

1 EK margarin + 1 EK liszt (a sütőforma kilisztezéséhez)

A krémhez: másfél doboz Meggle Cukrászhab krém (szupermarketben kapható, a dobozos tejszín mellett található)

500 g fagyasztott ribizi

3 EK cukor

1.) Tegyük ki zacskóstol a mélyhűtőből a ribizlit, hadd legyen elég ideje kiolvadni.

2.) Először a piskótát állítjuk össze; amihez különválasztjuk a tojásokat. A fehérjéből kemény habot verünk, a sárgáját pedig szintén habosra keverjük a cukorral, majd a kettőt óvatosan összeforgatjuk.

3.) Beleszitáljuk a sütőporral elkevert lisztet, majd ezt is nagy mozdulatokkal elkeverjük benne.

4.) Kenjük ki margarinnal a torta sütőformát, majd lisztezzük is ki. Öntsük bele a tésztánkat, és simítsuk el a tetejét.

200 fokra előmelegített sütőben aranyszínűre sütjük, kb. 20 perc alatt. Vigyázat, amíg sül, ne nyitogassuk a sütő ajtaját, mert össze fog esni. A tészta közepébe szúrt fogpiszkálóval ellenőrizhetjük, hogy megsült-e teljesen. Ha ragad még, pár percre mehet vissza! Ha kész, vegyük ki, hadd hűljön.

5.) Amig sül a tészta, készítsük el a krémet; igazán gyerekjáték, ha a fenti cukrász alapkrémet használjuk hozzá. Egy doboz tejszínes cukrászhab alapot öntsünk egy tálba, és robotgéppel verjük fel, pár másodperc alatt tökéletes, kemény habot kapunk. Adjuk hozzá a mostanra már felengedett ribizlit, de úgy, hogy a levét előzetesen lecsepegtettük (ezt rakjunk félre). Keverjük össze. Bár a cukrászalap elvileg édesített, azért ez esetben -mivel ribizlivel dolgozunk, és ez picit savanykás- adjunk még hozzá ízlés szerint cukrot, kb. 2-3 evőkanálnyit.

6.) Fogjuk a már kihűlt piskótát és távolítsuk el a gyűrűt róla. Helyezzük vízszintes, sík felületre, majd óvatosan vágjuk hosszában ketté. Ügyeljünk arra, hogy mindenhol egyforma vastagságú legyen. A tészta tetejéből is vágjunk le 1-2 centiméternyit.

7.) Kenjük meg a piskótát a ribizlis krém felével, szépen, egyenletes vastagságban. Mehet rá a tészta másik fele, majd a maradék krém is. Simítsuk el a tetejét.

8.) Most jöhet a torta "felcicomázása"; keverjük ki a maradék cukrászhab alapot a ribizli lecsöpögött levével. Amikor kemény habbá összeállt, kenjük meg egy részével a torta oldalát, szépen körbe simítva rajta a krémet. A maradék habot töltsük habzsákba.

9.) Kívülről befelé haladva nyomjunk habrózsákat a torta tetejére. Szerintem akkor szép, ha a közepén kihagyunk egy kis kört, ahol kilátszik a szép, rózsaszín ribizlikrém, de akár az egészet is kidíszíthetjük. Mindenki nyugodtan engedje el a fantáziáját, és alkosson :)

10.) Optimális esetben egy éjszakát állni hagyjuk a hűtőben, mielőtt felvágjuk, de ezt lehet, hogy páran nem fogják kibírni :)

Jó étvágyat!