Lazactatár

Elmúlt a karácsony, ami utána maradt, csupán néhány plusz kiló deréktájt és egy csomó kajamaradék a hűtőben. Nem tudom, ki hogy van vele, de én utálom napokig ugyan azt az ételt enni, azt, hogy bármit is kidobjunk, pedig még inkább ellenzem, így én mindig az újrafelhasználásban gondolkodom. Idén -többek között- egy hatalmas darab lazacfilét sütöttem, egy pici citromfűvel, fehérborssal, fóliába csomagolva. Természetesen nem fogyott el az egész, így ezt kellett valami más fogássá átvarázsolnom. Egyértelmű volt a Lazactatár elkészítésének lehetősége, annak ellenére, hogy azt eredetileg nyers halból kell keverni,  aminek én eleve nem vagyok a híve. Egyszer láttam egy műsort ennek fogyasztásának a veszélyeiről, hát most nem részletezném, mert elég sokkoló. Akit érdekel, nyugodtan nézzen utána. Maradjunk annyiban, hogy aki nyersen kívánja valamely halféleséget megenni, mondjuk sushi, sashimi, vagy éppen lazactatár formájában, az mindenképpen előzőleg már lefagyasztott változatot használjon, mert ez az egyetlen biztos módszer, a hőkezelésen kívül, ami a húsban élő parazitákat elpusztítja. Sajnos az, hogy a citromos lében történő pácolás is hasonló eredménnyel járna, egy tévhit. Legalábbis annak a műsornak a tanulsága szerint, amit én láttam. Egy jó tanács a sushi-rajongóknak; mindenképpen csak olyan helyre menjünk, amit ismerünk és megbízhatónak találunk, illetve nyugodtan érdeklődjünk, hogy megfelelően jártak-e el a hal előkészítését illetően! Mondjuk Magyarországon azért attól nem kell félnünk, hogy olyan friss lazacot kapjunk a tányérunkra, ami a szállítást megelőzően már ne lett volna fagyasztva, mivel egyenlőre nem tartozunk éppenséggel a lazactenyésztő nagyhatalmak közé :)
Szóval a recepthez visszatérve, használjunk hozzá nyers alapanyagot, vagy a már meggrillezett hal maradékait, a végeredmény csodás, ünnepi és még egészséges is!

Hozzávaló 4 személyre:

30 dkg lazacfilé
1/2 citrom leve (de lehet akár egy egészet is)
finomra aprított kapor
1-2 gerezd fokhagyma
2 EK zsíros tejföl
2 KK szardellapaszta
tengeri só
fehérbors

Ha maradék grillezett, vagy főtt lazacot használunk, akkor nincs is más teendőnk, mint a szálkáktól és a bőrétől megfosztott halhúst villával összetörni, majd a zúzott fokhagymával és a többi hozzávalóval jól eldolgozni és kis tálkákba adagolva, pirítóssal -és ha rám hallgattok, lilahagymával- tálalni.

Az esetben pedig ha nyers lazacból dolgozunk, először jó alaposan mossuk meg, majd egy csipesz segítségével távolítsuk el a szálkákat, amik jól kitapinthatóan egy sorban helyezkednek el és elég nagyok is. Ez után aprítsuk fel pici kockákra, sózzuk meg, majd csavarjunk rá citromlevet, de ez esetben kicsit többet, mint az előző változatnál, mivel itt most a citrom savasságának köszönhetően szinte megfől a halhús és közben ki is világosodik. Hűtőben pihentessük 15-20 percig, majd fűszerezzük, adjuk hozzá a többi hozzávalót is, keverjük össze, majd a fent leírt módon tálaljuk.

Jó étvágyat!

Őszi Saláta Kecskesajttal, Karamellizált Hagymás Vianiegrettel és még sok finomsággal

Még határozottan az őszt idézi ez a csodás, laktató saláta, a maga gazdag ízvilágával. A karakteres kecskesajt és az édeskés karamellizált lilahagymából készített Vinaigrette öntet tökéletesen harmonizálnak egymással. A pirított tökmag és a ropogósra sült bacon kockák pedig csak tovább gazdagítják a salátánkat, ami aztán a tökmagolajjal meglocsolva igazi ízorgiává áll össze a végén.

Hozzávalók 2 személyre:

300 g salátakeverék (lehetőleg rukkola legyen benne)
10 dkg kecskesajt
2 db paradicsom
1 db piros pritamin paprika
3 EK pirított baconkocka
2 EK tökmag
1 fej lilahagyma
2 EK balzsamecet
3 EK olivaolaj
3 EK tökmagolaj
2 EK méz
frissen őrölt feketebors

1.)  Készítsük el a Vianiegrette-t (francia ecetes-olajos salátaöntet): A lilahagymát apró kockákra vágjuk, és egy pici zsíradékon üvegesre pároljuk. Rácsurgatjuk a mézet, amit aztán hagyjunk a hagymával megkaramellizálódni. Ha már szép színt kapott, zárjuk el a lángot alatta, és öntsük a serpenyőbe a balzsamecetet is. Kanalazzuk át egy lezárható ételesbe, adjuk hozzá a kétféle olajat, zárjuk le, majd jól rázzuk össze.
2.) Halmozzuk egy szép tálba a salátát, majd arra az összeaprított zöldségeket és a kecskesajtot, amit szeletben, vagy kockában is rátehetünk. Kanalazzuk rá a Vianiegrette-t, szórjuk meg a pirított baconnel és tökmaggal, majd végezetül kerüljön rá frissen őrült fekete bors is, mert ez a saláta igazán megérdemli.

Jó étvágyat!

Chilis-Fűszeres Sütőtök, Kecskesajtos Mártogatóval

Az alábbi recept a jól ismert őszi klasszikusnak, a sült töknek egy kicsit felturbózott változata, aminek elkészítése nagyon nem is jár több macerával. Hihetetlen, hogy 1-2 jól eltalált fűszer egészen új dimenziókba képes emelni még a legegyszerűbb, egyetlen egy hozzávalóból álló ételt is. Egy kis tálka mártogatóssal tálalva pedig egy sokkal összetettebb ízvilágú, egy könnyű vacsorának is beillő fogást kapunk. Szívből ajánlom Mindenkinek, hogy legalább egyszer próbálja ki a sütőtököt ilyen módon elkészítve is! Nálunk idén biztosan ez lesz a sláger :)

Hozzávalók 2 személyre:

1 kisebb kanadai sütőtök (vagy egy nagyobb fele)
2 TK koriandermag
1 csapott TK őrölt fahéj
1 csapott TK őrölt szerecsendió
1 csipet szárított chili paprika (ízlés szerint, annak függvényében, ki mennyire szereti a csípőset)
3-4 EK olivaolaj

egy kis csokor korianderzöld

a mártogatóhoz:
 10 dkg kecskesajt
egy kis poharas tejföl

1.) Először egy megmosott sütőtököt nagyobb darabokra felaprítunk
2.) Egy mozsárban összetörjük a fűszereket, majd olivaolajjal elkeverjük.
3.) Egy kisebb jénai tálba, vagy peremes tepsibe tesszük a tökdarabkákat, a héjukkal lefelé, majd rácsurgatjuk a fűszeres olajat. A kezünkkel szépen eloszlatjuk, hogy mindenhova egyenletesen jusson.
4.) 180 fokos, hőlégkeveréses sütőben kb.30-40 perc alatt puhára sütjük. Ez idő alatt a fűszeres kéreg szépen rásül a tökök tetejére.
5.) A mártogatóshoz egyszerűen csak törjük össze a kecskesajtot, majd egy csipet bors hozzáadásával keverjük el a tejföllel.
6.) A sült tököt szórjuk meg frissen aprított korianderzölddel és a mártogatóssal tálaljuk.

Jó étvágyat!

Sajttal Töltött Kiflicskék

Jelentem, idén is tiszteletemet tettem a Budavári Borfesztiválon. Szokás szerint egy nagyobb baráti társasággal mentem (mert az úgy a jó móka:) és bármilyen meglepő, nem csak ivászat céljából, hanem a társaság, a finom ételek és az élmény miatt, amit ebben a csodás történelmi környezetben nyújtotta borozgatás jelent... na jó, meg persze azért, hogy kicsit becsiccsentsek :) Nálunk már egy hagyománnyá kezdi kinőni magát, hogy minden évben ellátogatunk ebbe a "bor paradicsomba", de én ezt egyáltalán nem is bánom. Remek alkalom a legújabb borok és a számunkra eddig még ismeretlen pincék és termelők remekműveit végigkóstolni. Hát volt ott minden, a most oly divatos száraz rosé-tól elkezdve, a habzóboron át egészen a mandulaborig, tényleg az összes elképzelhető fajta. Egy helyen még áfonyapálinkát is ittunk, de ez most nem igazán a tárgyhoz tartozik, és hát nem is bizonyult túl jó ötletnek, úgyhogy akkor ezt a szálat gyorsan el is varrnám :) Szóval az esemény  gasztronómiai vonatkozásához visszatérve, ételből is találhatunk itt mindenfélét, ami csak szem-szájnak ingere, nem is csoda, hiszen nyilván mindenki ismeri azt a mérhetetlen éhségérzetet, amit már egy-két pohár szőlős nedű elfogyasztása is okoz. Nekem a bor mellé a tócsni, a csülköspacal és a paraszti magyar konyha egyéb ilyen, a fesztiválokon felsorakoztatott remekművei annyira nem passzolnak, a jó kis sonkák, sajtok, a csonthéjas termések viszont annál inkább! Az abszolút kedvenc harapnivaló, amivel aznap este találkoztam, egy sajttal és sonkával töltött, magokkal megszórt omlós kifli volt, ami olyan nagyon jól tudott esni az akkorra már kissé meggyötört pocakomnak. Az ilyen ételre mondják, hogy tipikus borkorcsolya (magyarán jól felszívja az alkoholt na:)
Kis idővel a fesztivál után, amikorra olyan állapotba kerültem, amiben már főzni is lehet, első dolgom volt ezt a finomságot megsütni, azzal az apró változtatással, hogy a sonkát kihagytam belőle (valahogy anélkül nekem jobb ízlik) illetve ezúttal bor helyett egy pohár tej került a kiflik mellé :)

Hozzávalók ~15 db-hoz:

A tésztához:
30 dkg liszt
1 TK só
2 csapott EK cukor
~2 dkg élesztő
1,5 dl LANGYOS tej
0,5 dl étolaj
2 púpozott EK tejföl

A tölteléknek:
30 dkg reszelt trappista sajt, lereszelve
200 g Kemping sajt (vagy egyéb ömlesztett tubusos sajtkrém, lehetőleg FÜSTÖLT SAJT ízesítéű)
3 dkg vaj

A tetejére:
3-3 dkg szezám- és tökmag
2 tojássárgája

1.) A langyos tejbe keverjük el a cukrot, morzsoljuk bele az élesztőt, majd takarjuk le, tegyük meleg helyre (radiátor vagy sütő közelébe, esetleg az ablakpárkányba, ha éppen süt a nap) és futtassuk fel. Ez kb. 5-10 percet vesz igénybe.

2.) Ha kész, öntsük egy mély tálba, a többi hozzávalóval együtt, majd jól gyúrjuk össze. Ha ragad, kis lisztet adjunk még hozzá. Addig gyúrjuk, míg teljesen el nem válik a tészta az edény falától.

3.) Hintsük meg kevés liszttel a tetejét, takarjuk le, esetleg bugyoláljuk konyharuhákba (a lényeg, hogy viszonylag melegen tartsuk) és hagyjuk kelni 1 óra hosszát!

4.) A tészta szépen fel fog jönni, amit aztán kilisztezett deszkára borítunk, jól átgyúrjuk, majd jó vékonyra (néhány milliméteresre) nyújtjuk!

5.) Késsel kb. tenyérnyi, egyenlő oldalú háromszögeket kell a tésztából kivagdosnunk, ezekre fogjuk a sajtos tölteléket halmozni.

6.) Mindegyikbe kerül egyenként egy kis darabka krémsajt, egy púpozott EK reszelt sajt és még egy pici darabka vaj.

7.) Ezután feltekerjük, ügyelve rá, hogy ne legyen lyukas majd sehol sem, ezért közben mindig kicsit összenyomkodjuk a széleit, mert ha ezt elmulasztjuk, a sajt a sütés alatt kifolyhat belőle.

8.) A kiflik csücskeit is nyomkodjuk jól össze, az esetleges felesleget csípjük le.

9.) Fogjunk egy tepsit, tegyünk bele sütőpapírt (nekem pont nem volt, úgyhogy egy sütőzacskót fektettem alájuk) és helyezzük el egymástól néhány centiméternyire a kifliket. Egy ekkora adagot csak kétszerre tudunk kisütni.

10.) Kenjük meg a kiflik tetejét tojássárgájával, szórjuk meg tökmaggal, majd szezámmaggal is őket és mehetnek a sütőbe.

11.) Hőlégkeveréses sütőben, 180 fokon, kb. 15-20 perc alatt süssük aranysárgára.

12.) Ha kész, vegyük ki és süssük meg a másik adagot is. Ha túl soknak bizonyul ez a kb. 15 darab kifli, akkor a még a tojással meg nem kent darabokat tegyük ételesbe, majd a hűtőbe pihenni. Akár egy nap múlva is kisüthetjük őket. 

Lehetőleg még frissen, MELEGEN fogyasszuk,

Jó étvágyat!

Zsírjában Sült Kacsamáj

Számomra az egyik legdekadensebb fogást a kacsa (illetve persze a kicsit drágább libamáj) jelenti. Imádom az ízét, az állagát, hidegen, melegen...jöhet bármikor, bármilyen formában elkészítve! :) Legutóbb a kacsahájból kisült zsírban készítettem el, amiben az különösen jó, hogy "mellék termékként" egy kis töpörtyű is keletkezik. A máj egyik felét még frissiben egy kis sült almával és salátával elfogyasztottuk, a másik felét pedig zsírban raktam el. Így akár hetekig is eláll a máj...amire azért elég kis esély van, általában a zsír megdermedése előtt el szokott fogyni az egész :) Szóval egy alapanyagból, plusz energiabefektetés nélkül rögtön 3-féle fogást varázsolhatunk: a frissen sült kacsamájat almával, kacsa töpörtyűt, illetve zsírjában eltett kacsamájat... na ezt már szeretem! :)

Hozzávalók:

60 dkg kacsamáj + kb. 1 kg kacsaháj (együtt is kapható, tálcán csomagolva)
1 l tej
1 fej vöröshagyma, negyedekre vágva
1 fej fokhagyma, gerezdekre szedve, de nem megpucolva! 
só, őröltbors, szárított rozmaring
1 nagy alma
1-2 TK mézeskalács fűszerkeverék
salátakeverék (opcionális)

1.) Egy nappal a készítés előtt mossuk meg a májat, majd tegyük egy ételesbe, és öntsünk rá egy liter tejet. Fedjük le, majd tegyük hűtőszekrénybe egy éjszakára
2.) Sütés előtt 5-10 perccel vegyük ki a tejből és tegyük papírtörlőre, hogy a tejnek legyen ideje lecsepegni, illetve a máj szobahőmérsékletet vegyen fel.
3.) A kacsahájat nézzük át, a "gyanús" részeket távolítsuk el róla, majd vágjuk kisebb darabokra, de ha már eleve összeaprítva kaptuk a máj mellé, akkor nem kell vele semmit csinálni, mivel nagyon össze fog sülni!
4.) Tegyük a hájat egy magas falú serpenyőbe, majd közepes lángon kezdjük olvasztani. Addig kell sütni, míg szép aranyszínű töpörtyűket nem kapunk.
5.) Ekkor szedjük papírtörlőre a töpörtyűket. Sózva, még melegen ajánlatos is elfogyasztani.
6.) A megmaradt zsiradékban fogjuk megsütni a májat. Mérsékeljük a tüzet alatta, nehogy megégessük a drága májat! Egy lapos kanállal óvatosan emeljük a zsírba, szórjuk mellé a fokhagymákat és a vöröshagyma darabkákat, majd lefedve süssük pontosan 7 percig. Ez után fordítsuk meg, majd erről az oldalról is süssük további 7 percig, vagy amíg szép aranyszínű nem lesz.
7.) Ha kész, szedjük ki, a hagymákkal együtt. A máj egyik felét helyezzük egy terrine formába (de mivel én ilyennel nem rendelkezem, így maradt a jó öreg jénai tál), a másik felét pedig szeleteljük fel és szervírozzuk a mézeskalács fűszerkeverékkel megízesített sült almával és salátával.
8.) Óvatosan öntsünk a zsírból pont annyit, amennyi ellepi a májat, majd nyomkodjuk ki a fokhagymákat a héjukból, és dobjuk mellé, az édesre sült vöröshagyma darabkákkal együtt. Hagyjuk megdermedni. Hűtőben hetekig is eláll.

Tipp: A megmaradt kacsazsírt se öntsük ki, mert hűtőben sokáig felhasználható marad, és tepsis burgonya alá, vagy hús sütéshez is fel tudjuk használni.


Jó étvágyat!

Kecskesajtos tavaszi krém retekkel és újhagymával

Krémes görög joghurt, kecskesajt, zsenge retek és újhagyma, friss menta, egy falat házilag sütött pitakenyéren... Azt hiszem nem kell bizonygatnom, hogy milyen jó is... :)

Hozzávalók:

15 dkg kecskesajt
2 dl natúr görög joghurt
1 csokor friss mentalevél
4 db közepes retek
2 szál újhagyma
frissen őrölt feketebors


1.) Morzsoljuk egy tálba a kecskesajtot.
2.) A megtisztított retket és az újhagymát aprítsuk finomra, a mentával együtt, majd adjuk ezeket is a sajthoz.
3.) Lágyítsuk a natúr joghurttal, őröljünk bele egy kis feketeborsot.
4.) Jól keverjük össze, frissiben fogyasszuk, házilag sült Oregánós pitakenyérrel.

Jó étvágyat!

Oregánós pitakenyér

Hozzávalók 4 darabhoz:

250 g búza finomliszt
1 dl tej
1 dl víz
1/4 csomag élesztő
1 TK só
2 TK szárított oregánó
1 EK cukor
2 EK olaj

1.) Futtassuk fel az élesztőt a langyos víz-, és tej keverékében, amiben a cukrot is elkeverjük.
2.) Szitáljuk a lisztet egy mély tálba, keverjük el benne a sót, az oregánót, majd alakítsunk ki a közepében egy mélyedést.
3.) Ebbe öntsük a mostanra már felfutott élesztős folyadékot, adjunk hozzá 1 evőkanál olajat, majd gyúrjuk, dagasszuk hosszasan (legalább 5 percig). Ha ragad, akkor pici liszttel meghinthetjük.
4.) Takarjuk le egy darabka fóliával, konyharuhával, majd tegyük egy meleg helyre (mondjuk egy napfényes ablakba), hagyjuk kelni kb. 1-1,5 órára.
5.) Ez után osszuk el 4 egyenlő részre, formázzunk belőlük gombócokat, amiket aztán lisztezett nyújtódeszkára helyezve pihentessük 20 percet, úgy, hogy egy nedves konyharuhával letakarjuk őket.
6.) Melegítsük elő a sütőt, a legmagasabb hőfokra (250-260 fok).
7.) Kenjünk meg olajjal egy tepsit. Nyújtsuk meg a pitákat, amiket aztán a tepsire helyezünk. Pihentessük őket ismét néhány percig.
8.) Süssük meg a pita kenyereket, kb. 10 perc alatt, amíg egy kis színt nem kapnak. Félidőnél fordítsuk meg őket!
9.) Lehetőleg még melegen fogyasszuk.

Jó étvágyat!

Füstölt Lazacos-Tormahabos Fánkocskák

Ezeket a különleges fánkocskákat tavaly Húsvétkor készítettem, most pedig megosztom készítésének fortélyait Veletek is, mivel olyan nagy sikert aratott! Szerintem nagyon jó alternatívája lehet bármilyen vendégváró falatkának, vagy szokványos előételnek, a tormahabtól pedig egy igazi, Húsvétra született finomsággá válik!

Hozzávalók (kb. 30 db-hoz):

A tésztához:
20 dkg margarin
20 dkg liszt
5 db tojás
2 dl víz
csipet só, 1 csipet cukor

A tormahabhoz:
1/2 doboz Meggle cukrászhab
5-6 EK erős, ecetes reszelt torma
1 csipet só

+ 20 dkg füstölt lazac (én azt az olajban eltett, alaszkai füstöl lazacot szoktam venni, kicsit sósabb, színe vörösesebb, ennek az ára is kedvezőbb)
Egy kisebb csokor kapor

1.) Először a fánkokat készítsük el; Ehhez először a vajat olvasszuk meg a vízzel egy lábasban. Ha forr már, vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a csipet sót, cukrot, a lisztet, majd keverjük simára. Egy lágy, sima gombóccá kell összeállnia. Ez után EGYENKÉNT keverjük el benne a tojásokat, mindig csak akkor adjuk hozzá a következőt, amikor az előző már teljesen elkeveredett. Olyan (kicsit ragacsos) masszát kell kapjunk, ami semmi képpen sem híg, ha kirakunk belőle egy kupacot, az nem folyik szét, van állékonysága.
2.) Szükségünk lesz most egy habzsákra, amibe beletöltjük a masszát. Sütőpapírt borítunk egy nagyobb tepsibe, amire egymástól legalább 5-6 centiméteres távolságra nyomjunk diónyi halmokat. Ne formázzuk csúcsosra őket, mert majd amikor a kisült fánkokat kettévágjuk, ugyan akkoráknak, és ugyan olyannak kell lennie a két résznek. Ha esetleg valakinek nincs habzsákja, az egy evőkanállal adagolhatja a masszát.
3.) A sütő aljába tegyünk egy vízzel teli tálat (nyilván olyat, ami bírja a hőt). 230 fokra előmelegített sütőbe toljuk a fánkocskákkal teli tepsit, 5 percig sütjük őket, majd mérsékeljük a hőfokot 200 fokra. Most további 15 perc sütés következik, majd kivesszük a vizes tálat a sütő aljából, de a fánkokat bent hagyjuk még további 5 percre.
Erre a procedúrára azért van szükség, hogy a fánkok szépen átsüljenek, kívülről pedig finom ropogósak legyenek, a közepük kissé üreges, a vízre pedig azért van szükség, hogy a gőzben ne tudjanak kiszáradni. Így sülnek tökéletesre :)
4.) Kivesszük a sütőből, és félre rakjuk őket hűlni, amíg is elkészítjük a tormahabot;
Ehhez a cukrász alapot kemény habbá verjük, majd elkeverjük benne a tormát és a csipet sót, majd tegyük hűtőszekrénybe.
5.) A mostanra már kihűltek a fánkocskáink is, úgyhogy mindet vágjuk ketté.
6.) Mossuk el  a habzsákot, mert ezúttal a tormahabot fogjuk vele adagolni. Minden megfelezett fánkba nyomjunk belőle.
7.) Csepegtessük le az olajat a lazacról, majd tépkedjük falatnyi darabkákra, és minden tormahab kupac tetejére helyezzünk belőle.
8.) Kaporra díszítsük, citrommal kínáljuk.

Jó étvágyat!

Coxinha (hússal töltött brazil krokett)

Aki ismer, tudja rólam, hogy mostanság 2 dolog köt le igazán, a főzőcskézés, illetve a tánc, de nem akármilyen ám... hanem brazil szamba! :) Mindig is imádtam mozogni, sőt, én az "aszupermarketbenisképesvagyoktáncolnahajószámothallok" típus vagyok :) Igazából ez a szamba dolog először csak egy jó ötletnek tűnt, olyan izgisen hangzott ez az egész "brazil szamba dolog", gondoltam miért ne próbálnám ki... azóta kiderült, ez jóval több ennél, egy igazi elcsépelt, de ez esetben teljesen helytálló közhely jut csak eszembe róla, ez egy életérzés, ami teljesen magával ragadott! Már a kezdetekkor a brazilok tánckultúrajával párhuzamosan találkoztam a konyhájukkal is, ami persze elkerülhetetlen volt :) Mondjuk nem mintha bánnám, hiszen egy másik ország, másik kultúra felfedezése az ételeiken keresztül, számomra mindig csodálatosan izgalmas élményt jelent. A Brazil gasztronómiáról dióhéjban annyit kell tudni, hogy ha négy szóval kéne jellemezni, akkor az a négy szó a rizs, bab, hús és zöldség lenne. Na jó, persze nagyon színes, változatos, és fűszeres felfogásban. Ez annak az eredménye, hogy jó néhány hatás érte a helyi konyhaművészetet, a Brazíliába érkezett számos betelepült népcsoportnak köszönhetően. Gondolok itt elsősorban a hódító portugálokra, akik konyhaművészete keveredett a már itt élő indián törzsek ételeivel, de egyéb más, európai és afrikai hatások is érték a mai Brazil gasztronómia kialakulását. Szerintem nekünk, magyaroknak jó néhány fogás kifejezetten a mi szánk íze szerint való. Ezért is gondoltam, hogy a jövőben majd bővebben foglalkoznék a témával, de először a számomra legkedvesebb finomság receptjét szeretném Veletek megosztani, mégpedig a Coxinha névre hallgató ételét. Ez egy burgonyás, tésztás alapú krokettet takar, aminek a közepét csirkehússal, vagy sonkával és sajttal töltik meg, majd csirkecomb alakúra formázzák, végül olajban kisütik. A név "coxinha" egyébként magyarul combocskát jelent, ez nagyon aranyos, szerintem :) Leginkább előételként fogyasztják, bár annyira fincsi, hogy tipikusan olyan harapnivaló, ami eteti magát, de mégis, annyira laktató, hogy néhány darab elfogyasztása után már nem igazán kívánunk mást. Ahogy észrevettem, nem mártogatják semmibe, ami nekem egy kicsit furcsa, ugyanis nagyon kívánkozik hozzá valami fincsi szósz... Ezért én készítettem egy tejfölös-mangós mártogatót, ami igazi telitalálatnak bizonyult.
Őszintén megvallva, coxinha-t készíteni kissé időigényes, és tény, hogy rá kell érezni a technikájára, hogy igazán csinos kis dararabokat kapjunk, amikbe jó sok a töltelék. Ennek ellenére viszont nagyon jó móka, főleg, ha mondjuk a barátainkkal közösen, vagy éppenséggel az anyukánkkal együtt készítjük, ahogy azt én is tettem :)

 Hozzávalók kb. 30 db-hoz:


Tésztájához:
1 bögre víz, vagy leszűrt zöldség-, ill. húsleves (a kicsi, kávés bögre! Kb.2 dl)
2 bögre tej (4 dl)
1 bögrényi főtt, tört krumpli (kb. 5 közepes szemből)
1 púpozott EK olvasztott vaj
2 és fél bögre liszt


A töltelékhez:
1 kg csirkecomb filé, bőr nélkül (az eredeti receptben melle húsával készítik, de szerintem combbal finomabb, mert az egy sokkal szaftosabb hús)
2 tubus Kemping krémsajt
1 kisebb fej vöröshagyma
1-2 gerezd fokhagyma
2 EK olaj
só, bors


A panírozáshoz:
2-3 felvert tojás
1 bögre zsemlemorzsa
1/2 liter étolaj a sütéshez


A mangó dip-hez (mártogatóhoz):
1 db érett mangó
1 EK curry por
1 kis zsíros tejföl
1 gerezd fokhagyma
só, bors

1.) Először a húsos tölteléket készítsük el az alábbi módon: Mossuk meg a csirkecomb filéket, majd tegyük őket egy lábasba. Öntsünk rájuk annyi vizet, amennyi pont ellepi őket. Adjunk hozzá 2 leveskockát, majd főzzük egészen addig, amíg szinte teljesen szétfőnek a húsi darabok.

2.) Ekkor vegyük le a tűzről, majd szedjük egyenként a combokat egy vágódeszkára, amin egy késsel apró darabokra vagdossuk, marcangoljuk őket (A megmaradt hús alaplét tegyük félre, mert még szükségünk lesz rá!) Ha jól megfőztük a húsokat, akkor ez szinte magától megy. A kívánatos állag szinte már pép-szerű.

3.) Fogjunk egy serpenyőt, amiben egy kevés olajat forrósítunk, majd megdinszteljük rajta a finomra vágott vöröshagymát. Dobjuk rá a csirkét is, forgassuk össze, kóstoljuk meg, fűszerezzük, adjunk hozzá fokhagymát ízlés szerint. Zárjuk el a tüzet alatta.
4.) Várjuk meg amíg kihűl a ragu, majd nyomjuk bele a 2 tubus Kemping sajtot, és jól keverjük össze. Tegyük félre.
5.) Lássunk neki a tészta meggyúrásához; Fontos, hogy a fenti hozzávalókat  ugyan azzal a kis méretű kávés bögrével mérjük ki, hogy az arányokat tartani tudjuk! Tegyük őket egy nagyobb tálba. Most fogjuk a korábban félrerakott hús alaplevet felhasználni, víz helyett. Kevergessük a masszát, ha már nem megy, akkor a kezünkkel gyúrjuk tovább. Egy olyan állagú tésztát kell kapjunk, ami nem ragad, és rugalmas. Esetleg adjunk még hozzá vizet, vagy lisztet.
6.) Most jön a coxinha-k megtöltése, ami a legkényesebb művelet a receptben. Vegyünk egy kis darab tésztát, majd lapítsuk ki egész vékonyra, de annyira nem hogy átszakadjon (1.kép). Egy púpozott evőkanálnyi tölteléket tegyünk a közepére (2.kép), majd hajtsuk össze, mint egy kis batyut (3.kép). A csücskét nyomkodjuk össze, esetleg ott be is vizezhetjük, ha nem tapad össze rendesen. Csepp alakúakat kell kapjunk (4.kép). Rájöttem arra, hogy a coxinhak-nak ebben, a csúcs részében, túl sok a tészta, és egyáltalán nem jut töltelék, úgyhogy azt csináltam, hogy egy határozott csavaró mozdulttal lecsippentettem a felesleges tésztát. A képen látszik, hogy kb. mekkora méretű és milyen alakú kroketteket kell hogy kapjunk. Járjunk el így, addig, amíg van még tésztánk, illetve töltelékünk.
7.)  Ez után már csak be kell őket panírozni, majd olajban kisütni; Mártsuk meg mindet a felvert tojásban, majd a prézliben. Ez után kicsit még után formázhatjuk őket, ekkor már sokkal könnyebb dolgunk is van velük.
8.) Forrósítsunk olajat, amiben kisütjük őket, de azért nem túl hirtelen, hadd legyen elég idejük alaposan átsülni. Akkor jók, ha szép aranyszínűek. Ekkor szedjük őket papírtörlőre.
9.) Itt már gyakorlatilag készen vannak a coxinha-k, de ha szeretnénk, akkor szószt is készíthetünk hozzájuk.
10.) Hámozzuk meg a mangót, vágjuk félbe, majd vagdossuk le a húst a magjáról. Robotgépben pépesítsük. Belereszelünk 1 gerezd fokhagymát, ízesítsük a curry-vel, frissen őrölt feketeborssal és sóval, majd keverjük krémesre a tejföllel.

Tipp: A már bepanírozott coxinha-kat egy zárható ételesben 1-2 napig eltarthatjuk, így mindig frissen süthetünk 1-1 adagot, vagy, esetleg le is fagyaszthatjuk őket, de akkor figyeljünk arra, hogy az egyes darabok közé kerüljön sütőpapír, különben összefagynak.


Jó étvágyat!

Guacamole (avokádókrém)

Bennem még ma sem tisztázódott le teljesen, hogy az avokádó akkor most zöldség, vagy gyümölcs (állítólag az), vagy kifiaborja... egy biztos, nem hús, tehát böjtölők, vegetáriánusok, figyelem! Szintén tény, hogy az egyik legértékesebb természetes zsiradékunk. Rendkívülien kedvező élettani hatásai miatt mindennapos fogyasztása mindenki számára javasolt, sőt ajánlott. Rengeteg káliumot tartalmaz, kalciumot, magnéziumot, valamint több mint tízféle vitamint (főként B, C, D, E) és vagy húszféle ásványt tartalmaz, közöttük az A-vitamin elő vitaminját, a karotint is. Jelentős mennyiségű foszfor, vas, és nátrium található benne. Olaja összetételében az olívaolajhoz hasonló, magas vitamin-, és ásványianyag-tartalmú. Ránctalanító, táplálja, puhítja és megfiatalítja a száraz, vízhiányos, öregedő bőrt (Áldja meg a Jóisten ezért az összes avokádót! :) Gazdag B6- és E-vitamin tartalma révén rendkívül hatásos hajápoló is. Olyannyira egészséges, hogy az arab országokban az avokádó a kisbaba első szilárd tápláléka.

Maga a guacamole, pedig nem más, mint az avokádóból készített krém. Közép-Amerikában és Kubában guacamol-nak nevezett pikáns étel. Különösen a mexikói-, és a tex-mex konyha kedvelt finomsága, főként a tortilla chips mellé mártogatósként tálalva, de pirítósra kenve is isteni! Kerüljük viszont a hipermarketek kínálta üveges avokádókrémeket, amit nem is mondok meg, hogy pontosan hol lehet megtalálni, nehogy még itt valaki kísértésbe essen... Ennek ugyanis semmi köze a tradicionális guacamolehoz. Néhány étteremben felszolgált, elhibázott változattal is találkoztam már... Sőt őszintén megvallva, kezdetben még én is "rosszul" készítettem el. Beleestem abba a hibába, hogy kihagytam belőle a koriandert, viszont cserébe turmixgépben jól összepépesítettem, de kérek mindenkit, hogy ezt NE TEGYE!

Szóval biztosan állíthatom, hogy hosszas kísérletezés (és néhány melléfogás) után végre megszületett az eddigi legfinomabb Guacamole receptem :)

Hozzávalók 4 adaghoz:

3 db érett avokádó * 
2 kisebb paradicsom (lehetőleg szilva paradicsom, ami egy kevésbé lédús fajta)
1 kis fej lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
4 EK tejföl
1 lime leve
1 marék összeaprított koriander levél
só, őrölt feketebor

*Amit az avokádó vásárlásról tudni kell:

A jó minőségű avokádó vásárlása nem is olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk...arra kell figyelnünk, hogy viszonylag kemények legyenek, de az ujjunkkal mégis betudjuk nyomni őket. Ekkor biztosak lehetünk benne, hogy belül viszont finom puha a húsuk, akár egy villával is összetörhető. Ilyet találni elég nehéz, a boltokban vagy túlérettek vagy kőkeményeket szoktak árulni. Aki életében találkozott már belül teljesen fás, vagy szinte elrághatatlanul kemény, íztelen avokádóval, az tudja miről beszélek.

Erre a problémára a megoldás a következő:

Válasszuk inkább az éretlenebb darabokat, hogy miért? Mert azok még mindig megérhetnek az otthonunkban, de erre egy kicsit azért rá kell segítenünk. Ehhez helyezzük az avokádókat egy tálba, és melléjük 1-2 darab érett banánt! Az ebből felszabaduló etiléngáz ugyanis olyan hatással van a gyümölcsökre, hogy azok maguktól érni kezdenek, néhány nap alatt szépen bepuhulnak és már ehetjük is őket.

1.) Egy kis fej lilahagymát vágjunk apró kockákra, a paradicsomot szintén. A koriandert aprítsuk finomra, és tegyük egy rozsdamentes acél-, vagy egy üveg tálba a hagymával és a paradicsommal együtt.
2.) Sózzuk, borsozzuk és facsarjuk rá a lime levét, majd reszeljük bele a fokhagymát.
3.) Vágjuk az avokádókat félbe, magját egy negyed fordulattal mozdítsuk ki a húsából. Nagyon könnyen kiemelhető. Utána egy kanállal járjuk körbe a héj alatt, hogy a húsa elváljon a héjától. Villával kell összetörni. Én ezt egy vágódeszkán szoktam megtenni, aztán átrakom a tálba, a többi hozzávalóhoz.
4.) Hozzáadjuk a tejfölt is és jó alaposan összekeverjük.
5.) Tálaláskor koriander levéllel díszítjük és tortilla chipsszel, vagy pirítóssal tálaljuk.

Egy tipp, ha esetleg maradna belőle (ami mondjuk nem valószínű:), csepegtessünk citromlevet a krém tetejére, fedjük le és úgy tegyük be a hűtőbe. Ezzel megakadályozzuk, hogy megbarnuljon a felszíne, ugyanis az avokádó oxidálódik, ha levegő éri, úgy, mint az alma. Ez ugyan az ízén nem ront, de a látványán annál inkább.

Jó étvágyat!

Erdélyi Padlizsánkrém

A padlizsán eredetileg Indiából származó gyümölcs (igen, az... :) Magyarország területére a törökök közvetítésével kerülhetett még a hódoltság idején, mint ahogy ezt az erdélyi neve is mutatja; "török paradicsom". Egyébként ott sokkal nagyobb hagyománya van a belőle készült ételeknek, mint nálunk, ki tudja miért van ez... Én ettől függetlenül nagy padlizsán rajongó vagyok, főleg a belőle készült krémeket szeretem, amiből szerencsére van jó néhány-féle. Az eredeti, török változat -aminek baba ghanoush a neve- sok mentával, citromlével készül, és szezámmag krémmel (tahinivel) dúsítják. Ez is nagyon finom, de nálam az abszolút nyerő mégis az erdélyi padlizsánkrém. Szerintem ez sokkal közelebb áll a mi szájízünkhöz, nem véletlenül az éttermekben is általában ezzel a változattal találkozhatunk. Viszonylag sok fokhagymával, és némi majonézzel készül. Ha lehetőségünk van rá, akkor mindenképpen grillen süssük meg a padlizsánokat, ugyanis ekkor kapnak még egy füstös ízt is. Mindenképpen ajánlom, hogy egyszer mindenki kóstolja meg így, a szabadban elkészítve is, mert egyszerűen isteni!

Hozzávalók kb. 4 adaghoz:

3-4 db padlizsán (kb. 1,5 kg)
fél citrom kifacsart leve
3-4 gerezd foghagyma
3 EK majonéz (kb. 1 dl)
3 EK olivaolaj
só, bors (esetleg Vegeta ételízesítő)
pita vagy pirítós
friss zöldségek

1.) Melegítsük elő a sütőt jó forróra, akár a legmagasabb hőfokra is. Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, arra fektessük a megmosott padlizsánokat, majd süssük őket kb. 40 percig. Akkor jók, ha ropogós, sötét a héjuk, de a villát beleszúrva érezzük, hogy belül már jó puhák. Sütés közben néha megfordíthatjuk őket. Arra vigyázzunk, hogy a padlizsánok sütés közben hajlamosak felrobbanni, úgyhogy még idejében szurkáljuk meg őket egy-két helyen, hogy a gőz szabadon távozhasson belőlük.
2.) Vegyük ki, és várjunk néhány percet, míg kihűlnek annyira, hogy meg tudjuk fogni őket. Ekkor vágjuk félbe és egy kanál segítségével kaparjuk ki a húsukat, amit rakjunk egy sűrű szitába, alá pedig egy tál kerüljön. Erre azért van szükség, mert sok levet enged. Passzírozzuk át a padlizsánhúst.
3.) Tegyük üveg-, vagy rozsdamentes acél tálba és csepegtessünk rá néhány csepp citromlevet, azért, hogy ne barnuljon meg. Sózzuk, borsozzuk, reszeljünk bele fokhagymát és gyors kevergetés mellett csurgassuk bele az olivaolajat. Végül dúsítsuk majonézzel.
4.) Sült pitával és összeaprított friss zöldségekkel tálaljuk.

Jó étvágyat!

Tapas Tál

A tapas a spanyol konyha egyik legjellegzetesebb képviselője. Gyakorlatilag bármi lehet tapas, ami kicsi és falatnyi adagokban fel lehet szolgálni. Jellemzően a bor mellé fogyasztják, aminek nem csak élvezeti, de praktikai okai is vannak, mivel így többet lehet inni és nem okoz a bor gyomorégést. Emellett a kocsmárosok pedig igyekeztek sós falatkákat kínálni, amire ugye a delikvens még szomjasabb lett, ergo még többet ivott, majd arra még jobban megéhezett... és így tovább :) A szó eredete, a régmúlt időkre nyúlik vissza, a legelterjedtebb változat szerint annak idején a boros poharakra kistányért raktak, hogy ne szálljon bele a por vagy ne másszanak bele ízeltlábúak. Ezekre a kistányérokra, fedőkre rakták azokat az apró falatokat, amelyeket a bor mellé fogyasztottak. A fedő spanyolul tapa, s valószínűleg innen ered a tapas elnevezés.
Én azért szeretek tapas tálat készíteni, mert ilyenkor gusztusosan ki lehet szortírozni a hűtőszekrényt. Néhány falat friss kenyér mellé, egy pohár finom bor, és egy kis időre mi is mediterránnak érezhetjük magunkat, még a kissé hűvösebb estéken is.

Hozzávalók 2-4 személyre:

10 dkg chorizo kolbász
10 dkg olajbogyó (fekete és zöld vegyesen)
20 dkg koktél paradicsom
5 dkg rukkola saláta
10 dkg juhsajt
5 dkg kacsamáj pástétom
szárított oregánó
durvára darált színesbors
olivaolaj

Ezek a hozzávalók nagy finomak együtt, és a bor ízével is harmonizálnak, de hangsúlyozom, hogy ez csak EGY VÁLTOZAT -a millió közül- és bármelyik alapanyag kihagyható, vagy helyettesíthető valami mással, az alapján hogy mi, és a vendégeink miket szeretünk, illetve mik vannak otthon, mert a tapasnál ez is egy alapvető szempont és éppen ezért olyan jó, mert nem lehet elrontani és gyakorlatilag bármi lehet tapas :)

A hozzávalókat vágjuk falatnyi darabokra, az olajbogyót és a kacsamájast tegyük kis tálkákba. Válasszunk egy nagyobb tálat, vagy egy fa vágódeszkát (ettől igazán rusztikus hatása lesz) és helyezzünk el rajta mindent. Végezetül megszórhatjuk egy kis zöldfűszerrel, meglocsolhatjuk néhány csepp olivaolajjal, majd tegyük az asztal közepére. Pirítóst, crostinit, vagy friss kenyeret kínáljunk mellé és persze valami jófajta bort.

Jó étvágyat!

Ázsiai Pulykasaláta Gránátalmával

Egy Jamie Oliver műsorban láttam egy ehhez hasonló receptet és rögtön beleszerettem. Minden hozzávalóját egyenként, külön-külön is imádom, de együtt pedig tökéletes ízharmóniát alkotnak. Ami pedig a leginkább megtetszett benne, hogy bármilyen maradék sülthúst használhatunk hozzá, pulykát, kacsát, vagy akár sertés sültet is. Könnyű, de rafinált fogás, amit a sok pikáns hozzávaló tesz olyan különlegessé, hogy akár egy ünnepi vacsora előételeként is el tudom képzelni. A zsenge salátalevelek, a koriander és a menta friss könnyedségével csodásan passzol az enyhén karamellizált sülthúshoz, az öntet pedig ad még az egésznek egy citrusos csavart, a hozzáadott klementin- és lime lének köszönhetően. A tetejére szórt gránátalma magok már csak a megkoronázása ennek az amúgy is csodás tál salátának. 

Hozzávalók 4 személyre:

maradék pulykasült (személyenként 5 dkg elegendő)

1 marék kesudió és áfonya (aszalt is jó)

1 EK olivaolaj

200 g zsenge salátalevél

1-1 marék menta és koriander

1 EK méz

a dresszinghez:

1 dl olivaolaj

4 EK szójaszósz

2 EK szezámolaj

1 lime kifacsart leve

1/2 klementin leve

egy pici darabka gyömbér

1 kis fej lilahagyma lereszelve

a tálaláshoz:

1 db gránátalma

chili paprika

1.) Aprítsuk falatnyi darabokra a húst. Egy serpenyőbe dobva, kevés olivaolajon pirítsuk néhány percig, majd csurgassunk rá mézet, amivel enyhén megkaramellizáljuk. Dobjuk még rá az áfonyát és a kesudiót is, majd húzzuk le a tűzről.

2.)  Készítsük el az öntetet; amihez egyszerűen csak öntsünk minden hozzávalót egy tálba, majd jól keverjük össze. Egy hasznos tipp, ha egy kisebb, de jól zárható ételesbe tesszük, majd összerázzuk, akkor az alkotórészei sokkal jobban elkeverednek egymással, sokkal homogénebb lesz az öntetünk, mintha csak egy kanállal kevernénk össze.

3.) Osszuk el a saláta leveleket a 4 tányéron, tépkedjük rá a mentát és a koriandert is. Halmozzuk a tetejére a húst az áfonyával és a kesudióval, majd locsoljuk meg a dresszinggel.

4.) Díszítés gyanánt ütögessük a saláta tetejére a magokat a félbevágott gránátalmából. Ha szeretjük a csípőset, akkor még egy kis friss chili is kerülhet rá.

Jó étvágyat!



Panna Cotta & Csirkés Rukkola Saláta, avagy egy könnyű kis ebéd a Vapianóban

Ha a barátnőimmel a városban csavargunk, és éppen megéhezünk, igen gyakran a Vapianoba térünk be harapni valamit. Imádom az olasz konyhát, a látványkonyhát, az olasz látványkonyháért pedig egyenesen rajongok! Kollektív nagy kedvencünk a rukkola saláta, ami soha nem maradhat ki a rendelési listánkból. Lehet garnéla rákkal és csirkével is kérni, de mi az utóbbival szoktuk, leginkább anyagi megfontolásból :) Ami mégis az egészet különlegesen ízletessé teszi, az a speciális, titkos öntet, amivel a végén az egészet nyakon öntik. Na jó, azért annyira talán mégsem titkos, mert amikor megkérdeztem -persze a legnyájasabb módon, ahogy ember csak kérdezhet- rögtön elárulták hogyan készül. Pedig már fel voltam arra is készülve, hogy néhány napra be kell épülnöm, mint konyhai kisegítő, hogy aztán valahogy hozzáférhessek ahhoz az alagsori széfhez, amiben az ominózus salátaöntet receptjét őrzik, de hát végül szerencsére erre nem kellett sort keríteni.  Mint kiderült, a recept nem is olyan fifikás, mint gondoltam, sőt, nagyjából azok az összetevők alkotják amikre gondoltam. Joghurt, majonéz,  rukkola, bors, de azért egy valami meglepett, hogy füstölt szardella is van benne. Igazából nem érezni ki a halat, csak egy kis izgalmas, füstös ízt ad az egésznek.
A Panna Cottához nincs nagyon mit hozzáfűznöm, egy tejszínes pudingról van szó, ha valaki esetleg nem ismerné. Egy kis eperszósszal a tetején szokás tálalni. Kitűnő lezárása egy könnyű olaszos ebédnek.

Csirkés Rukkola Saláta
Hozzávalók 2 adaghoz:

2 db csirkemell filé
80 g rukkola
10 szem koktélparadicsom
2 gerezd fokhagyma
2-3 EK olivaolaj
5 dkg parmezánsajt
rukkolás mártás:
6 db füstölt szardella
1 gerezd fokhagyma
1 maréknyi rukkola
1 kis poharas joghurt
4 EK majonéz
2 EK olivaolaj
só, frissen őrölt bors


Először készítsük el az öntetet. A teendőnk csak annyi, hogy minden hozzávalót egy robotgépbe teszünk, majd jó alaposan összeturmixoljuk. Ha kész, tegyük hűtőbe.
A csirkemellet kockázzuk falatnyi darabokra, majd egy kevés olivaolajon pirítsuk meg őket, fűszerezzük ízlés szerint sóval, frissen őrölt borssal, illetve ízesítsük a lereszelt fokhagymával. A salátát osszuk két felé, a megfelezett koktélparadicsomokat tegyük rá, majd a parmezánból forgácsoljunk a salátánkra. Öntsük le az imént elkészített öntettel, majd a még meleg csirkét halmozzuk a tetejére. Az olivaolajat, amiben a pipihúsi sült, szintén rácsurgathatjuk az egészre, nem fog ártani neki, sőt... :)


Panna Cotta

4 dl zsíros tejszín
2 dl habtejszín
10 dkg kristálycukor
2 EK vanília kivonat
2 csomag instant zselatin fix  (Dr. Oetker)
400 g eper (mirelit is lehet)

Ha a instant zselatin fixet használunk, az azért nagyon praktikus, mert ez a fajta melegítést nem igényel, ami lényegesen lerövidíti az elkészítési idejét. Először a cukorral, a vaníliával és a zselatin fixszel verjük fel a habtejszínt. Ez után forgassuk bele a sima tejszínt is. Szedjük kelyhekbe, körülbelül 4-6 adag lesz, ez persze leginkább a kelyhek méretétől függ. Tegyük őket hűtőszekrénybe. Az epret (persze kiolvadt formában) turmixoljuk össze. Ez fog a panna cotta tetejére kerülni, de csak akkor szedjük rá, ha már kicsit megdermedtek (kb. 1 óra elteltével). Tegyük vissza az egészet  hűlni még további 1 órára, amíg puding állagú nem lesz.

Jó étvágyat!

Trópusi Színkavalkád Saláta

Nem tudom ki hogy van vele, de nekem már kezd nagyon hiányozni egy kis napsütés, tenger, a színek, az illatok... vagyis a NYÁR. Talán megidézheti egy kis időre ez a színes, friss saláta, de legrosszabb esetben is, legalább eszünk valami finomat és egészségeset :) Én nagy saláta-párti vagyok, vacsorára legtöbbször csak ezt kívánom. Megunni őket pedig azért nem tudom, mert számtalan módon, számtalan hozzávalóból, és számtalan dresszinggel elkészíthetők. Talán sose állítottam össze még kétszer ugyan azt a salátát... Most például a képen látható gyönyörű szép sárga-zöld kaliforniai paprika ihletett meg. Először paradicsomot és lilahagymát adtam csak hozzá, aztán leöntöttem egy limeból és korianderből álló öntettel. Nagyon finom és friss volt, de annyira nem tápláló, és kicsit éhes maradtam tőle. Következő alkalommal amikor készítettem, ananásszal és egy kis mozzarella sajttal gazdagítottam még. Na ez telitalálat volt. Igazi trópusi ízvilágot idéz az ananász, lime és koriander kombinációja. Egyszerűen imádom!

Hozzávalók 2 személyre:

2 db kaliforniai paprika

4 db szép érett paradicsom

1 nagyobb fej lilahagyma

1/2 ananász

2x100 g mozzarella sajt

1 db lime

1 csokor friss korianderzöld

só, bors

A lilahagymát aprítsuk nagyon finomra, tegyük egy tálba, sózzuk be, majd facsarjuk rá a lime levét. Annak következtében, hogy hagyjuk állni -amíg összeaprítjuk a többi hozzávalót- a lime és a só el fogják venni a hagyma "erejét" és csak a finom íze marad. A paprikát, paradicsomot és az ananászt vágjuk apró darabkákra, majd tegyük a tálba a hagymás dresszinghez. A koriandert is aprítsuk egész finomra, majd adjuk azt is hozzá, és az egészet jó alaposan keverjük össze. Ez tipikusan az a saláta aminek jót tesz ha pihen egy fél órát a hűtőben, de ha nem bírjuk kivárni, nyugodtan fogyaszthatjuk amint elkészült. Tálalásnál karikázzuk rá a mozzarella sajtot, és szórjuk meg még egy kis korianderrel, majd őröljünk rá friss borsot.

Jó étvágyat!

Parmezános Mártogató Zellerszárral és Sárgarépával

Én általában a csípős csirkeszárnyak mellé szoktam ezt a szuper-egészséges és finom körettel tálalni, mert igen, ez egy teljes értékű köret, sőt még annál is több. Önmagában is elrágcsálhatjuk, mondjuk tévézés közben. Szerintem azoknak is kitűnő kezdet lehet, akik még csak most ismerkednek a zöldségekkel, mert azért valljuk be, még jónéhány embertársunk asztaláról ezek többé-kevésbé hiányoznak. A gyerekek is szeretni szoktak minden ilyen "mártogatós" dolgot, ahogy ezt is fogják. Remek alternatíva lehet az egészségtelen nassolnivalók helyett, partikra is... szóval igazi jolly joker ha valami finomat akarunk prezentálni, minimális idő alatt, és hát az ilyet nagyon szeretjük! :)

Hozzávalók 4 személyre:

1 csomag szárzeller
1/2 kg sárgarépa
2 kis dobozos natúr joghurt
2 dl majonéz
100 g reszelt parmezán
1 gerezd reszelt fokhagyma
só, bors


Mossuk meg a zöldségeket, majd hagyjuk őket megszáradni. Ezalatt keverjük ki a mártogatót az alapanyagokból. A sárgarépát hámozzuk meg, és vágjuk hosszúkás, vékony csíkokra. A zellerszárakkal járjunk el hasonlóan (persze a hámozás kivételével). Szedjük a parmezános mártogatót egy tálkába és rendezzük mellé gusztusosan a zöldségeket.

Jó étvágyat!

Amerikai Káposztasaláta

Nem másról van itt szó kérem szépen, mint abból a bizonyos gyorsétterem láncból már jól ismert, majonézes káposztasalátáról. Amerikaiul egyébként Caleslaw-nak hívják :) Én személy szerint imádom, de csak ha én készítem el, az alábbi recept szerint. Nem akarok negatív reklámot csinálni a készen vásárolható változatnak, de tény, hogy amit mi állítunk össze házilag, friss alapanyagokból, szívvel-lélekkel, az nem említhető egy napon azzal, amit egy gyorsétteremben kaphatunk. Az se rossz, de ha valaki ezt egyszer megízleli, többé nem akar majd amerikai kápisalit máshol enni... szóval vigyázat, egy függőség kialakulásának veszélye állhat fenn :)

Hozzávalók 4 személyre:


1 kisebb fej fehér káposzta 
2 db sárgarépa
3 kis fej csemegehagyma (vagy gyerekhagyma)
2 dl majonéz (egy kisebb bögrényi)
1-2 EK tejföl
1 kisebb alma
2 EK olivaolaj
2 EK almaecet
2 EK cukor
őröltbors, só, szárított zeller por, vagy zelleres só

Elkészítése nagyon egyszerű. Elsőnek gyaluljuk le a káposztát, majd a répát és az almát pedig reszeljük egy tálba. A csemegehagymát vágjuk apróra. A majonézt, tejföl, almaecetet és az olivaolajat a fűszerekkel együtt keverjük ki. Adjuk hozzá a zöldségeket, forgassuk össze. Lehetőség szerint hűtőben pihentessük néhány órán át, hogy összeérhessenek az ízek.

Jó étvágyat!